Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)

Levelek

Del Ver, del Bello, d’ogni cosa eletta Per fermo esser tu devi innamorata,

De l’inclita Ungberia figlia diletta.

Io la tua effigie guardo, e 7 mio cuor dice: Questa gentil di tanti pregi ornata Possa tutta la vita esser felice!

’906. XI. 6.

O Margit, mikor arcodat csodálom, egy édes gondolat enyhíti lelkem szomorúságát: egyszer - mégha álom csupán ez is - elnyerlek életemben.

Homlokod tiszta tükrén át a szellem buzdulását ha tündökölni látom: vigasztalást nem kell tovább keresnem, szent jóság éltet, lényedből sugárzón.

Csak Szép s Igaz - mi más lehetne tárgya állandósult szerelmednek Magyarföld ékessége, legkedvesebb leánya?

Ha nézem arcod, ezt ismétli bennem a szívem hangja suttogón: Nemes hölgy, csak boldogság kísérjen életedben!

Baranyi Ferenc fordítása

N°. 9

Noto, ’906. XI. 23.*

Édes Barátnőm!

Tegnap zuhogott az eső s én ágyban maradtam; ma délelőtt még mindig esik, de már derül; s alighogy fölkeltem, máris itt vagyok, hogy megtegyem ezt az édes erőfeszítést, és beszélgessek Kegyeddel, miközben nézem a fényképét és jó napot kívánva köszöntőm. Megkaptam kedves levelét (a 10-eit, én is ugyanaznap írtam utoljára), valamint Flaischen szép verseskötetét, tegnapelőtt pedig I. Reich Petőfi-fordításait. Hogy mennyire meghatódom és za28