Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1838. Julius - November II
1838. NOVEMBER [Halottak napján Vörösmartyval és Wesselényivel Bártfay kikocsizik a Váci úti temetőbe Kisfaludy Károly sírjához, amit csak hosszas keresgélés után találnak meg, hisz a temetőben óriási a tolongás, sok ezren látogatnak el ide. Fontos beszélgetésre kerül sor Károlyival: a gróf felajánlja a palotában való állandó ott lakást és kölcsönt kínál Bártfayék berendezésének, bútorainak kifizetésére. Bártfay ez utóbbit először köszönettel visszautasítja, majd mégis elfogadja. Károlyi titkárától érdeklődik, neheztel-e rá Wesselényi, és Bártfay véleményét kéri a dologról, aki őszintén beszámol neki a hallottakról. Károlyi megemlíti, hogy ismét közbenjárt a báró ügyében a nádornál. Bártfay viszont ismerteti Wesselényi perének állását és felolvas a grófnak a készülő védőiratból. Meleg, szívélyes légkörben válnak el. A napló ezután hosszan idéz a „replica” szenvedélyesen érvelő zárószakaszából. Az egyre betegebb Wesselényi Bártfay homeopata orvosához, Ivanovics Andráshoz költözik. Együtt utaznak a hirtelen veszélyes rosszulléttel küszködő Deák Ferenchez, aki a kezelés hatására meggyógyul. Bártfayt időről időre kisebb-nagyobb ajándékokkal környékezik meg, hogy a szerződéskötések, megbízások ügyében gyakoroljon befolyást Károlyira. Ő azonban visszautasítja a megvesztegetésnek tűnő ajánlatokat, és kizárólag csupán kisebb, értékkel nem bíró tárgyakat fogad el közbenjárásáért. Paulina egyre hallgat, Bártfay pedig nyugtalanul figyeli az árulkodó jeleket, vagyis a lány házánál mind gyakrabban megforduló kérőt. Magában lelketlenséggel vádolja a lányt. Közben a Bártfay- házaspár közt újabbnál újabb féltékenységi jelenet zajlik. Egy szegény sorsú barátjuk asztaluk állandó vendége lesz, és Bártfay nem engedi, hogy az fizessen az ellátásért. Folyamatosan hozzák rendbe az árvízben tönkrement bútorokat, s ami elkészül, Bártfayné kiárusítja. A Bártfay közbenjárásával grófi segélyt kapott család a hónapot már új falak közt, melegben tölti. Bártfayék rendszeres látogatóik lesznek. Egyre nagyobb a hideg, így a dolgozó- szobára durva gyapjúból készít szigetelést a kárpitos. A terményfelvásárlási időszakban, azún. elő- vásár idején hatalmas a forgalom Bártfaynál. Alig jut idő kimozdulni, de azért megnézi az ismét szerződtetett Egressyt Schiller Haramiákjában. A színészt zajos, hosszú, dörgő taps, virágcsokrok fogadják. Bártfay sok időt tölt Vörösmartyval; olvasnak, beszélgetnek, dohányoznak. Bártfay támogatja anyagi ügyeiben , megsürgeti akadémiai kifizetéseit. Vörösmarty részeket olvas fel új drámájából, Az áldozatból. A Kisfaludy Társaság ülésén a jövő évi jutalomkérdésre történeti balladához keresnek témát. Bártfay, mint a történeti kérdésekben szakértő, rögtön kettőt is mond; mindkettőt tetszéssel elfogadják. A rákövetkező napokban Bártfay utánanéz a forrásokban fellelhető adatoknak. Bártfay fáradtnak, törődöttnek érzi magát. Leesik az első hó, a városligeti tó már befagyott, a szíjgyártók javítják a korcsolyákat. András-napon vendégük háziorvosuk, Ivanovics András. Bártfay megrendülve emlékszik barátja, Barthos András tavalyi névnapi üdvözlő levelére. Vajon ki sejthette volna akkor, hogy nemsokára neki kell majd a Barthos-fiú nevelőapjának lenni, s az elárvult gyermekeiről is neki kell gondoskodnia.]