Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
732 12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT mind mindez különös ingerrel bír azért, mert minden gyöngédség mellett is távol van a legkisebb kaczérságtól, czéltól, szerénytelenségtől. Jó testvér épen így simul kedves testvéréhez, s minden rezgése lelkének szeretetet hangzik, szerelmet nem. Látni kell mind ezt, látni azt mikor keztyűim levonja, hogy azokat megtisztítsa...”1685 Fontos számára a testi-lelki izgalom, a kaland közvetítése is: „Alkalmat szerezhettem, hogy véle egy sötét mellékszobába lopúlhattam: megragadtam őt átkarolva, s kezét ajkaimra tevén - s ha jól emlékszem mind ketten égtünk - így szóltam szóról szóra: édes lelkem Máli, igérje- meg hogy emlékezetűi holnap egy fürtét ad? Erre ő csak féligfenn-szóval mondá: igen! S a rám simultat eleresztém hamar.”1686 12.4.2. Testi gesztusok Bártfay naplójából hiányoznak az ilyesfajta megfigyelések. A testi kapcsolatoknak a két nem viszonyán kívüli területére nézve viszont kiváló forrást jelent a naplója: itt a test mint speciális kommunikációs csatorna jelenik meg. Közismert, hogy gesztusnyelv, a viselkedés elemei nem fordíthatók le közvetlenül nyelvi közlésekre, de differenciáltságuk miatt igen jelentésesek, s ami még fontosabb, egy adott kultúra egyediségét, mással ösz- szetéveszthetetlen sajátos közegét biztosítják.1687 Bártfay naplójából - az ismétlődések révén - az emberek közötti testi érintkezés, a gesztusnyelv szigorú konvenciói olvashatók ki.1688 Itt is, természetesen, akárcsak a szöveg megközelítésének más területein, a vizsgálódónak csak azok a viselkedésmódok tűnnek fel, amelyek különböznek a ma szokásos gyakorlattól. (Ilyen ritka kivételre mutat rá Völgyesi Orsolya is egy Kuthy Lajosról szóló visszemlékezésben: „Nevetni fogtok, de abban az időben nagyba vették, hogy egy pár hét vagy kilenc csipkéjű koronással te s tu lett. Őt hátulról kézzel érinték, s ő kézzel érinthetett.”1689 Az érzelemkifejező, a szóbeli közlést megerősítő cselekvők elsöprő többségben férfiak. Az arccsók különleges, az egyedi pillanatot kiemelő gesztus, bár levélben sokszor leírják, a valóságban mégis ritka. A hazafias érzelmű tihanyi apát1690 búcsúzáskor, megismerkedésük alkalmával megcsókolja Vörösmartyt mint a legnagyobb magyar költőt. „Kezemet szorítá meg Vörösmartyt pedig megölelé, megcsókola a’ lépcsőnél, különösen örvendve, hogy vele megismerkedett.”1691 Ehhez hasonló a heves gesztusoktól kísért kézszorítás, ölelés, amelyet - mivel a férfiak, akárcsak ma, csupán ritualizált pillanatokban érhetnek egymáshoz - szintén csak a helyzet megismételhetetlensége indokol. Eötvöshöz ezzel a kifejezett kéréssel fordul 1685 Toldy Ferenc levele Bajza Józsefhez, 1826. április 7., Oltványi, Bajza..., I. m., 299. 1686 Toldy Ferenc levele Bajza Józsefhez, 1825. január 20. Uo., 189. 1687 Edward T. Hall, Rejtett dimenziók, Gondolat, Budapest, 1975; Buda Béla - László János, Beszéd a szavak mögött, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1981; Desmond Morris, Körpersignale, Wilhelm Heyne, München, 1986. 1688 Desmond Morris - P. Collett - P. Marsh - M. O’Shaughnessy, Gestures, their origines and distributions, Jonathan Cape, London, 1979. 1689 Lauka Gusztáv, A múltról a jelennek, 1879. - Idézi Völgyesi, Egy siker..., I. m., 153-154. 1690 Bresztyenszky Béla Adalbert (1786-1851) matematikus, bencés tanár a győri akadémián, tihanyi apát, a pesti bölcsészkar, az MTA és a jénai mineralógiai társaság levelező tagja. 1691 1838. július 24.
