Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 12. Női életpályák (2): a titkos szerető és a hivatásos prostituált
720 12. NŐI ÉLETPÁLYÁK (2): A TITKOS SZERETŐ ÉS A HIVATÁSOS PROSTITUÁLT 12.2. Prostitúció 1839 nyarától Bártfay rendszeres látogatója a pesti prostituáltaknak, korabeli elnevezéssel „kéjnőtanyáknak”, amelyek még nem bordélyok, alig hasonlítanak a későbbi, hivatalos nyilvánosházakhoz.1611 Két-három lány által közösen bérelt lakást jelentenek, ahol a vendégek forgalmából származó jövedelem kétharmad része a tulajdonost illeti meg. „ A’ színházból utósó fölvonás előtt menék haza Radnicscsal. A’ czukor- és magyar utcza belső balszegletén álló emeletes házhoz rövid időre betértünk. V K Szép holdvilág volt, ’s a szénapiaczig sétáltunk, onnan a’ Kecskeméti Kapun és utczán haza.”1612 - „7 órakor kimenék Radnicscsal elébb Kuncwalderekhez, aztán a muzeum mellett M[adame].-hez, hol Juliéval mulattam, mert az asszony roszúl volt. Később Eliza is előjött; csak keveset szólhattam vele, mert már menőben valék; említést tőn húgáról is.” 1613 12.2.1. A „BUKOTT NŐK” A TÖRTÉNETI FORRÁSOKBAN ÉS A NAPLÓBAN Az a tény, hogy Bártfay egyáltalán leírja találkozásait a nagyvárosi társadalomnak ezzel, a számbelileg sem elhanyagolható nagyságú csoportjával, hogy pontos adatokat szolgáltat, rendkivül értékes forrássá teszi a naplót a magyarországi prostitúció történetének - az utóbbi években meginduló - kutatása számára. Régóta ismertek a témával foglalkozó korabeli publicisztikák, hatósági rendeletek, kevés viszont az erről a szóló közvetlen beszámoló.1614 Az irodalomban szereplő ritka kivétel a nagyvárosi létnek ezt a szféráját is ábrázoló Kuthy-novella: „Ama sötét hírű utszában, egy földszinti ház előtt álltak meg. Itt ott tüstént megnyíltak a’ félig függönyözött ablakok; ’s szilaj leányfők vihogtak ki a’ csípős, esti szélbe. Egy lomha nőcseléd, ki a’ csöngetésre kaput tárt, útasítás Fenyéri urat a kérdezett lakba. Egy térés szobában zápmeleg csapta el lélekzetét. Egy sereg Mahumedféle angyal tófűit rá pongyola kedvében; megszenttelenítve az őszinte kedély, ’s szabad egyenlőség tiszta élveit, miknek szerény üdve zabolátlan túlvitel által förtelemmé törpült.”1615 A társadalomtörténet - és kiemelten a mikrotörténeti módszerekkel dolgozók - figyelmét régóta, szinte kezdetektől foglalkoztatják a perifériára kerülő, szociálisan elkü- lönülő/elkülönített csoportok, a deviánsnak számító magatartásformák.1616 Különösen a forráskezelés szempontjából jelentenek igazi kihívást a történésznek, hiszen a róluk 1611 A téma a napló által kijelölt időszakban kiváltképp forráshiányos nincs monografikus feldolgozása, inkább egyedi, anekdotikus történeteket közöl. Siklóssy László, A régi Budapest erkölcse, s. a. r. Székely András, Corvina, Budapest, 1972, 131. - Valószínűleg éppen a napló időszakában jön létre az a közvélemény és a városigazgatás egyaránt szorgalmazott elképzelése, hogy a bordélyházak elkülönített negyedekben működjenek. 1612 1839. szeptember 21. 1613 1840. július 8. 1614 Hasonló élményeit írja le egy vidéki szabólegény az 1899-1900 között keletkezett memoárjában. Beszámol három, az 1830-as évek pesti nyilvánosházaiban tett látogatásairól. Egy szabólegény megkísértései. Kézművesek életviszonyai és házasságai az 1830-as években, s. a. r. Dobszay Tamás = Láczay, I. m„ 279-285. 1615 Rágalom és gyanú, 1844. - Idézi Völgyesi, Egy siker..., I. m., 100. 1616 Michael Foucault, Felügyelet és büntetés. A börtön története, Gondolat, Budapest, 1990; Léderer-Tenczer- Ulicska (szerk.), I. m.
