Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 8. Bártfay kapcsolatrendszere
8. BÁRTFAY KAPCSOLATRENDSZERE 641 tendő fánkadagját Helmeczynek, az Bajzával így üzen vissza: „Helmeczy azt izeni, hogy majd megtép visszajöveteledkor, hogy még Berlinből is hireszteled az ő fánk szerelmét.”1140 A napló tárgyszerűsége, tömörsége miatt nehéz az 1838—1841-es évek szalonjában valójában uralkodó hangnemről számot adni. Joggal feltételezhető egyfajta kedélyesség, oldottság, ami azonban a szöveggel kevéssé igazolható. Egyedül a Szemerével való együtt- létek leírásában bukkan fel itt-ott egy bizalmasabb mondat. Egy ízben például Bártfay azért kezdeményez beszélgetést a melankóliára hajlamos Szemerével, hogy lekösse figyelmét a Kölcsey - még bizonyosnak nem tudott - halálhírére való várakozás idegőrlő, feszült napjaiban. „Pali pipára gyújtott ’s nálam mulatott. Beszédünk’ tárgya a’ lélek halhatatlansága ’s a’ jövő élet volt. Én Kant véleményét hoztam szóba.”1141 Máskor Szemerének egy színházban mondott tréfáját érzi feljegyzésre méltónak. „A’ kritikus ollyan a’ literaturában, mint a’ háremben a’ heréit; vigyázatra, őrködésre jó - de nem tud senkit felcsinálni.”1142 A fentieknél jóval fontosabb, hogy magáról a beszélgetésről mint tevékenységről viszont számos alkalommal nyilatkozik Bártfay. A viselkedés meghatározó eleme számára, ki hogyan képes magát kifejezni. A hétköznapi társalgásnak, a személyes megnyilvánulások minőségének igen nagy a presztízse. „Beszéde ajánlá magát” - írja le Bártfay többször is. Egy személy megítélésében mindenképp döntő elem, hogy bizalmat keltő, hiteles és szórakoztató vagy éppen unalmas társaság az illető mások számára. „Oda jött látogatóba Lendvay, kivel ez előtt soha sem beszéltem. Kellemetes társalkodású ’s nem üres beszédű ember.1143 - Onnan Rollerekhez menénk. Az Úr nem vala otthon: az asszonyt szinte ma láttam először; mind külseje mind egyszerű természetes társalkodási módja tetszik.1144 - Én olly szerencsés valék Gr[óf]. Széchenyi István mellett ülhetni, ’s élvezém lelkes társalgása’ gyönyöreit.1145 A tegeződés a korban valódi határátlépést jelent: huzamos ismeretség során, általában hosszú évek után kerülhet csak sor erre a gesztusra. „Fáy azzal jőve előmbe, hogy ezután Te-ezzük egymást: örömest elfogadtam ’s csak azt óhajtóm, hogy mind ő mind más barátim bizodalmokra mindenkor méltóknak találjanak.”1146 Az egyik, jól ismert és érdekes alkalom erre a baráti kapcsolat szorosságát megerősítő gesztusra 1830. január elseje, amikor Bártfayék baráti társasága: Vörösmarty, Helmeczy és Stettner egyszerre tegeződnek össze, ahogy ezt a külföldön utazgató Toldynak is megírják: „Egy szép társaság, melly az új évet a mindnyájunktól tisztelt és szeretett Bártfay háznál ülte, viszonos szerencse-kivánatai között azzal akarta 1830. év első napját emlékezetre méltóvá tenni, hogy tagjai egymást a baráti Te nevezetre szabadították-fel. Most ezen tisztelt kör, melly magyar őszinteséggel szeret és becsűi s örömeinek közepette szives részvéttel emlékezett rólad, általam szólít meg, kedves barátom, s nem kéri, hanem baráti bizodalomnál fogva kívánja, hogy haladék és tartózkodás nélkül közébe lépjél.”1147 1140 Bajza József levele Toldy Ferencnek, 1830. január 12. = Uo., 484. 1141 1838. augusztus 31. 1142 1 838. március 1. 1143 1 838. július 1. 1144 1 838. október 31. 1145 1 841. november 10. - Hasonló még: 1838. november 24., 1840. december 14., 1840. december 6., 1841. május 3. 1146 1839. december 28. - Hasonló: 1840. február 6. 1147 Bajza József levele Toldy Ferencnek, 1830. január 12., Bajza József - Toldy Ferenc..., I. m., s. a. r. Oltványi, 485. - Lásd még Fábri, Az irodalom..., I. m., 517.
