Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÄSA 629 (Gyászvitézek, Vazul, Aba) határozott németellenes irányt érzett ki a közönség.1047 Népszerűségét az életképeken, a romantikus nagyjeleneteken kívül a jól eltalált aktuálpolitikai célzások is növelhették. Vörösmarty azt írja róla: „kétségen kívül legjobb müve Szigligetinek, mi annyival örvendetesb, mert a’ legújabb is, ’s haladásra mutat.”1048 A Micbán családja megkapja az éves akadémiai nagyjutalom díját,1049 xcÁl-Endréi kisebb sikerrel játsszák, de azért kíméletes kritikát kap.1050 Vörösmarty szerint: ,,...e’ mű, végét kivéve, sokkal közelebb áll a víg, mint a szomorú játékhoz. A’ víg és komoly elemnek ezen aránytalan ‘s egymással küzdő vegyítéke ‘s a’ hallgató érzéseinek ez általi szétszaggatása az ok, miért e’ mű kevesebb hatással bír, mint tán megérdemelné.”1051 A Szigligeti-vígjátékok azonban kevéssé nyerték el Bártfay tetszését, még az akadémiai nagyjutalmat kiérdemlő Rózsa sem.1052 Az elméleti kérdéseken túl azonban a színháznak „üzemszerűen”, a gyakorlatban is működnie kell, azaz előadásról előadásra meg kell tölteni a karzatot, s ezt Bártfay időnként nehéz szívvel veszi tudomásul. Ugyanakkor azonban a fiatalokkal és az alkalmazottaival megnézeti a „vasárnapi darabokat”.1053 A napló visszaigazolja ugyanakkor a népszínművek hihetetlen népszerűségét, például a hosszú szériában játszott Peleskei nótárius, illetve1054 az ún. „tündérbohózatok” kasszasikerét.1055 7.3.2. Közjáték: a vallatóparancs A Nemzeti Színház működtetésének kidolgozása, az épülettel, a társulattal, a műsor- programmal kapcsolatos viták a társadalmi nyilvánosság előtt zajlottak, és jelentős szerepet kaptak a művészet polgári normarendszerének kidolgozásában. A sajtó élénken követte az eseményeket, sőt maga is a történések közvetlen formálójává vált. A liberális közvéleményt leginkább befolyásoló folyóirat, az Athenaeum egyik szerkesztője, Bajza József lett a színházi választmány által kinevezett egyik igazgató, a másikuk pedig Vörösmarty Mihály, a napi színibírálatok szerzője.1056 A színházi műsorpolitika kérdései, a színészek szerződtetése1057 miatt állandósult vita, valamint már az építkezés kezdete óta folyamatosan fenyegető pénzhiány miatt Bajza 1838. június 8-án lemondott tisztségéről. A választmány érdemei elismerése mellett ingyenes zártszék felajánlásával búcsúztatja.1058 1047 Uo„ 278. 1048 Vörösmarty Összes..., XIV., 1. m„ 197. 1049 1840. november 11. 1050 1 841. február 15. 1051 Uo., 248. 1052 Szigligety Ede, Rózsa, történelmi vígjáték, 1840. (Az éves akadémiai nagyjutalommal díjazott darab) - 1840. november 30., 1839. január 25. 1053 1838. december 9., 1839. március 3., 1838. január 1., 1839. január 24. - Beöthy Zsigmond, Jurista és kisleány, 1839, színmű. 1054 Az évad legnagyobb látogatottságú előadásán 2330 néző volt. Gaál József és Thern Károly Peleskei nótárius című zenés bohózata, népszínműve Megyeri Károly főszereplésével 1838-1841 között 32 előadást ért meg. 1055 1838. december 27. - Szerdahelyi József - Balog István, Ludas Matyi, tündérbohózat. 1279 néző volt jelen. 1056 A Magyar Játékszíni krónika nem csupán színibírálatokat közölt, hanem sajtópolémiát is folytatott: Magyar Játékszíni krónika. Felszólítás Munkácsy János úrhoz, Athenaeum 1838.; Magyar Játékszíni krónika. Nyilatkozás Munkácsy János úr rágalmai iránt. Athenaeum 1838. 1057 „Egressy Gáb[or]. ma lépett föl ismét először, mint újra szegődött tag; nagyon zajos hosszú tapssal fogadák s két koszorút is vetettek neki.” 1838. november 15. 1058 „Színházba menék. Ott találkozám Fáy Ferencznével és leányával, Bajzával s nejével. Bajza egy ideig mellettem ült a’ játék alatt.” 1838. július 9.
