Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÂSA 62 7 Bártfay környezetében élénk vita tárgya, hogyan egyeztethető össze a színháznak a morált a nemzeti érzéseket és erkölcsöt nemesítő „templom” morálja, valamint a szórakoztatást szolgáló funkciója. Bártfay bizonyosan ismeri - igaz, naplójába1028 nem jegyzi fel - Vörösmarty és Egressy tanulmányait.1029 Ő olvassa fel Tarczy Lajos pályaművét is a Kisfaludy Társaságban, melyben a következő kérdések merülnek föl: Mi befolyása van a drámai literaturának a nemzet erkölcsi életére? S miért nálunk magyaroknál oly kevés eddig az eredeti drámai munka?”1030 A tanulmány szerint a színház az élet- és az emberek ismeretére nevel, bemutatja az emberi cselekvések mozgató rugóit, valamint az emberi ösztönöket, vétkeket, s a cselekmény elgondolkodtat az emberi tettek céljáról és okáról.1031 Bártfay szilárd meggyőződése, hogy a színháznak missziója van, s közvetlenül is alakítja a közösség erkölcsi állapotát, így jóval hatékonyabb, mint az irodalom, hiszen sokkal szélesebb körben fejti ki hatását. Bártfaynak egy jó és ígéretes bemutatón vagy egy neves művész jutalomjátékán megjelenni nem kedv kérdése. Felháborodva jegyzi fel például, hogy Egressy Gábor kiemelkedő Hamlet-jutalomjátékán1032 vagy Laborfalvi Rózáén Vörösmarty Áldozatának bemutatóján kong a nézőtér: ,,A’ darab nem tett hatást, ’s úgy látszott nem igen tetszett; írva szépen van.1033 - Szegény Laborfalvi Rózának vékony jutalma jött, mert a’ gyalázatig kevés ember jelent meg; pedig a’ darab ma adaték először, és jó, és jól adaték. ’S az illy részvétlen nép’ számára állittassék színház?- Bizony nem érdemli.”1034 Színháztörténeti szempontból a napló legérdekesebb bejegyzései éppen azok a spontán leírt gondolatok, amelyek a társadalmi praxisra vonatkozó elvárást tükrözik.1035 Például: Voltam színházban, hol először adalék Gaál vígjátéka „Szerelem és Champagnei”- Sok jó tréfa van benne, de a’ darab nagyon sértő - legalább néztem szerint - az által, hogy az apa lerészegíttetik. [...] Rósz, imoralis, botránkoztató dolgok. Délután meg- látogatám Vörösmartyt. Nála találtam Karácsont Bécsből. Később Gaal is oda jött: ennek elmondám észrevételeimet a’ vígjátékra ’s elismeré, hogy atya helyett gyámot vagy bátyát kell tenni.”1036 Érdekes, hogy Vörösmarty bírálata sokkal megengedőbb: „Helyzetek ’s azokhoz illő elmés ötletek által érdekes és mulattató mű, melly, ha nem dicskedhetik is a characterek’ újságával, (mi vígjátékban nem is olly könnyű a személyesített hibák és balgatagságok csaknem örökös, álló czikkelyei lévén) az adott képek’ hűségével és köny- nyű erőltetetlen mozgásaival jól tölt be egy estvét.”1037 1028 Ezen a napon tartotta a Kisfaludy Társaság az első, jutalomosztó ünnepélyes közgyűlését az Akadémia termében, az Úri utcai Trattner-Károlyi-ház első emeletén, ahol 1838. február 6-án Bártfay olvasta fel a győztes elméleti pályamű részleteit. A szerző Tarczy Lajos, a pápai református kollégium filozófia professzora. 1029 Egressy Gábor, Javaslat a színészet ügyében, Athenaeum 1838; Végszavam a dráma ellenségeihez, Athenaeum 1840; Színészeti stúdiumok, Athenaeum 1841. 1030 Társalkodó 1838, 12. A Kisfaludy Társaság Évlapjai, I, Buda, 1841, 35-82, illetve A dráma hatása és literatú- ránk drámaszegénysége, Buda, 1843. 1031 1839. december 3. 1032 Shakespeare művét a Pesti Magyar Színház Vajda Péter fordításában mutatja be 1839. szeptember 6-án. Leart Sófalvy József fordításában játsszák, szintén Egressy Gáborral a címszerepben, aki klasszikus művekben próbálja megvalósítani színészi elképzeléseit. Ezt az Akadémia is támogatja szövegkiadásaival: Szinműtár-Kül- földi Játékszín. Szinműtár, Magyar Tudós Társaság, Pest, 1833-1842; II, Moliere, Nők iskolája, ford. Árvay Gergely, Pest, 1833; Moliere, VII, A’ bot csinálta doktor, ford. Kazinczy Ferenc, Pest, 1834; XVII, William Shakespeare, Romeo és Julia, ford. Náray Antal, Buda, 1839. 1033 1 841. április 26. 1034 1840. január 25. 1035 1 83 8. május 16. 1036 1 838. május 16.; 1838. május 18. 1037 Gaál József: Szerelem és champagne, Vörösmarty Összes..., XIV, I. m., 158.
