Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
620 7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA nagyjutalmat, ahogy Toldy írja: „egy akarattal”.973 Abafiját Széchenyi már megjelenésekor elragadtatással olvassa, Kossuth tömör ítélete szerint: „remekmű marad mindenkor.”974 Bártfay csodálata egyértelmű, noha nyilván ismeri például Toldy véleményét, aki „zökkenőmentes, átlátszó és átlátható meseszövés eszménye” jegyében bírálja.975 A különbség nyilvánvaló oka az, hogy az elbeszélés céljáról eltérő nézeteket vallanak. Bártfay számára a kifinomult szórakoztatás lényege nem a cselekmény fordulatosságában, hanem a hiteles, történeti forrásokra támaszkodó leírásokban rejlik, még akkor is, ha ezek a történetben esetleg szervetlenül tűnnek is fel, hiszen ez adja a „valószerűséget”. Ehhez járul az etikai, erkölcsi példázatosság követelménye, melynek az a célja, hogy az olvasót a saját lelki törvényszerűségeinek megértéséhez segítse hozzá. Nem véletlenül vannak jelen Bártfay szótárának sokszor használt elemei: az ’akarat’, a ’tettvágy’ és az ’önuralom’. Széchenyi viszont „a lelki megnyugvást, az erkölcsi fejlődés lehetőségébe vetett hitének megerősítését” keresi Scott regényeiben.976 A napló nem szól az Abafiról, de megemlíti másik három regényét. A már több mint egy éve megjelent Az utolsó Báthorit977 Barthos Paulinának978 ajánlja olvasásra.979 Ez az adat összecseng Hites Sándor Jósika-könyvének azon megállapításával, hogy Jósikát elsősorban a nőolvasók számára tartották építő és szórakoztató olvasmánynak. Ahogy azt már Toldy is észrevette: „tulajdonkép [...] Jósika irodalmának megindúlásától számítható egy nagy és állandó nő közönség támadása”.980 A frissen megjelenő Csehek Magyarországban bevezetője is külön szólítja meg a férfi és a női olvasókat. Bártfay először maga veszi kézbe ezt a regényt.981 Majd Ninának982 adja kölcsön távolléte idejére.983 A regény fogadtatása az irodalmi elit részéről azonban korántsem volt olyan egyértelmű, mint a női közönségé. Szalay László és Vörösmarty Mihály például mérsékelt lelkesedéssel fogadják az „éldelhető románt”. Jósika drámáit pedig kifejezett elmarasztalással fogadják, ezt a napló is megerősíti: „Voltam színházban, hol B[áró]. Jósika Miklós darabját először adák. Hosszúnak sőt unalmasnak találtatott.”984 973 Idézi Uo., 11. 974 Kossuth Lajos iratai.411. 975 A „széthányt rendű elbeszélési modor, az ugrások egyik tárgyról más tárgyra, [...] oly színt kölcsönöz az egésznek, mintha csupa töredékből, mozaikszerűen volna összeállítva” - írja Greguss Ágost. Figyelmező 1837. február 24., 372. - Idézi Hites, Még dadogtak..., I. m., 117. 976 Hites, Még dadogtak..., I. m., 142. 977 Azt a sikert, amit az Abafival ért el, nem képes megismételni. Kossuth például - aki az Abafit remekműnek tartotta - ezt a regényt „elhirtelenkedettnek” értékeli. Kossuth Lajos iratai..., I. m., 412. 978 Erre lásd részletesebben all. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány című fejezetben (11.3. A titkolt szerelem: Barthos Paulina). 979 1 838. január 30. 980 Idézi Hites, Még dadogtak..., I. m., 12. 981 1839. május 1., 1839. május 6. 982 Erre lásd részletesebben all. Női életpályák - a feleség és a hajadon lány című fejezetben. 983 1 839. október 24. - Az 1830-as években Heinrich Clauren (Carl Gottlieb Sámuel Heun) (1771-1854) köny- nyed, érzelgős, szórakoztató regényei magyarul is megjelentek különböző névtelen fordítóktól. Legismertebb műve a Mimili. Eine Erzählung, Hilscher, Dresden, 1816. Két vígjátékát is bemutatta a Pesti Magyar Színház (Lustspiele, I—II., Arnold, Dresden, 1817). 984 1 83 8. május 12. - Az előadás mindössze három alkalommal ment.
