Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
7. AZ IRODALOM MEDIALITÂSA 617 7.2.1. Könyvrendelések, vásárlás A nyomtatott irodalom ekkoriban már változatos alakban került az olvasók kezébe: napilapokat, folyóiratokat, könyveket, képes albumokat, röpiratokat és alkalmi verseket olvasnak. A nyilvánosságra kerülés gyakori és természetes formája még a kéziratmásolat is, így terjesztik ugyanis a szűk körben, magáncélra készülő vagy a cenzúrát megkerülni kívánó fontos beszédeket, leveleket, verseket - például a Wesselényi-per anyagát is.933 A kiadott könyvek mennyisége erősen évszak-függő, a legtöbb könyv megjelenését a Lipót-, a Medárd- és a József-napi vásárok idejére időzítik.934 Elmondható, hogy a magyar irodalom térnyerése és a könyvpiac bővülése folyamatos.935 Bártfay rendszeresen és sok könyvet vásárol, illetve rendel meg ifj. Kilián György936 könyvkereskedésében.937 Másik törzshelye Heckenast Gusztáv boltja, de a személyes válogatás mellett nagy szerepe van a könyvrendelésnek is, emellett a még kiadatlan vagy kis példányszámban eladható, külföldről behozott munkákra tett személyes előjegyzés is jellemző.938 Bártfay két könyvkötővel is napi munkakapcsolatban áll, a napló időszakában elsősorban az árvízben megrongálódott könyvtára, metszetei maradványait hozatja helyre.939 Apróbb használati tárgyakat is vásárol, javíttat náluk, gyertyaellenzőt, szemüvegtokot, „kitisztított gyújtó machinámat”.940 A nőknek adott leggyakoribb ajándék szintén a könyv.941 Bártfay vidékre is gyakran küld példányokat, Kölcseynek írott első levele témája is bizonyos biztonságos könyvküldés.942 7.2.2. Olvasmányok Bártfay jegyzetei nem hasonlítanak a korban népszerű olvasmánynaplókra, bejegyzései csupán alkalmanként utalnak az olvasott művekre. Kivonatolásukra, elemzésükre nem használja füzeteit - élményeit minden bizonnyal élőszóban osztja meg. Bártfay, ha elmélyült tudományos szövegre vágyik, inkább történelmi vagy közgazdasági írást választ olvasmányul. Csak néhány esztétikai jellegű művet említ a napló, a szépirodalmi munkákban az igényes szórakozást keresi.943 Erre példa a korban már a név említése nélkül is felismerhető irodalmi hősként megidézett Don Quijote.944 A világirodalom egyszerre 933 „Átvevém Kertészfitől Károlyi Sándor krónikáját (kéziratmásolatban) olvasás végett.” 1839. október 15. - „Estve fenhangon elolvasám a’ Kazinczy emlékbeszédét Kölcseytől. Mukinak úgy megtetszett, hogy le fogja másolni P[aulina]. számára.” 1838. október 11. - „Azután Vörös, kinek a’ még nálam volt Wesselényi], pörbeli íveket visszaadám; ígéré, hogy számomra informatiót ad és a’ pörbeli oklevek’ másolatait.” 1840. február 29. 934 A nyári János-napi vásár a gazdasági munkák miatt kevésbé jelentős. 935 Hites, Még dadogtak..., I. m., 73. 936 A német származású Kilián 1832-1874 között vezette az üzletet. Erősen támogatta a kortárs magyar írókat: Vörösmartyt, Bajzát és Kisfaludy Károlyt. 937 1840. február 15., 1838. február 26., 1839. június 7., 1839. június 17. - Lásd a 7.2.2. Olvasmányok című alfeje- zetben, 1839. június 18., 1839. október 10. 938 Az Eötvös József szerkesztette Budapesti Árvízkönyvről lásd: 1839. november 19. 939 1 839. május 25., 1839. augusztus 16., 1839. szeptember 21., 1839. december 4., 1841. április 15. 940 1 838. október 30. 941 1839. július 1. 942 [...] „mind az eltévelyedéstől mind a megázástól őrizze” érjenek célba. Bártfay levele Kölcsey Ferencnek, 1827. február 3. = Kölcsey, Levelezés, II., I. m., 173. 943 1 840. február 21. 944 Miguel de Cervantes Saavedra, Don Quijotte, VI., ford. Clemencin Dezső, Madrid, 1833-1839. - A főhős már a név említése nélkül is azonosítható figura a korban. Lásd például Bars főjegyzőjének felszólalását az 1836-os megyegyűlésen az ifjak ügyében. - 1840. február 29., 1840. március 22.
