Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
6. AZ 1839/40 ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPE VITÁIG... 599 zőkönyvből ismerjük ma már, hogy többek között Károlyi György is megrémült a Pesti Hírlap arisztokráciaellenes passzusaitól. Február elején a kaszinóban tett megjegyzést Kossuth lapja ellen, s hatékonyabb cenzúrát követel. Azt hangoztatja, hogy „e lap soknak kinyitja a szemét, kik mint főleg ellenzékiek, opponáltak, nem tudva miért, s nem gondolva meg, hogy ellenül egy demokrata ellenzék támad.”796 Széchenyi károsnak, lázítónak, sőt egyenesen veszélyesnek tartja a lap stílusát, s úgy érzi, hogy minden politikai befolyása és az eddigi eredményeinek hatása is veszélyben forog. így nem is ad cikket a lapba, sőt Batthyányi és Eötvöst is lebeszéli a közreműködésről.797 Február 6-án azt jegyzi fel: „Komolyan nekikezdek Kossuth ellen írni. Lélek- harang-nak akarom nevezni.” A kiadást megelőző hónapokban ismerősei, barátai, az ellenzék szinte összes mértékadó politikusa ellenzi az erőket megosztó vállalkozást, de Széchenyi mégsem mond le róla: „Veszem Andrássy K. és Eötvös Pepi levelét, hogy Kossuth ellen ne írjak. Lelkiismeretemet hívom tanuul és folytatom.”798 Pulszky, Deák, Wesselényi levélben akarják külön-külön is meggyőzni, Batthyány, Bezerédj és Klauzál pedig szóban próbálkoznak. Széchenyi azonban fontosnak tartja a nyilvánosság elé tárni, hogy nem azonosul Kossuth Pesti Hírlapjának hangnemével és eszközeivel, bár a közvélemény szemében úgy tűnhet, hogy az általa megkezdett folyamatokat viszi tovább. Véleménye szerint korábban az olvasók felrázására volt szükség, most azonban éppen- hogy az izgatott közhangulat csillapítására.799 Bártfay naplója tanúskodik elszántságáról: „Gróf Széchenyi Istvánnál valék, 12 ezer pengő ftot víve neki, mellyet bizonyos házvételre Gr[óf|. K. Györgytől kért kölcsön Martz[ius] végéig. Szívesen látott, bár be volt zárva és az inasnak zörgetni kelle ajtaján hogy fölnyissa, miből gondolom, hogy ismét valamin dolgozik.”800 Ugyanerről a napról jegyzi fel Széchenyi naplója: „[...] egész nap a KELET NÉPÉN dolgozom -.”801 A könyv802 végül június 23-án jelent meg és egy hónap alatt el is fogyott az első kiadás.803 A pesti szellemi életet alaposan felkavaró kiadványt Bártfay azonnal megveszi, Károlyinak pedig gyorskocsin küldi el. Azonnal olvasni kezdi: ágyban, öltözködés közben, munka helyett, egy teljes héten át: „Gróf Széchenyi István’ legújabb munkájából »a Kelet’ népe« két példányt hozatván, az egyiket Ö N[agysá]gának küldém azonnal Vöszlauba, gyorskocsin; postán pedig írtam. [...] Gr[óf|. Széchenyi munkáját kezdtem olvasni; ezt olvasám ’s a’ hírlapokat délután is.804 A közvélemény ellentmondásosan reagál: „Könyvemnek, a Kelet Népének nagy a hatása... igen kapós. Tulajdonképpen senkinek sem tetszik... ahogy megfigyeltem. Ellenben Kossuth fáklyászenét kapott.”805 - Ahogy Széchenyi naplója bosszúsan megemlékezik róla, ugyanezekben a napokban az ifjúság fáklyászenét ad Kossuthnak A Kelet Népe elleni vezércikkére reagálva, amelyben tiszteletteljes hangon ugyan, de határozottan visszautasítja Széchenyi vádjait.806 Wesselényi 796 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m„ 660. 797 Uo„ 19-20. 798 Uo„ 19-24. 799 Uo„ 26, 37-58. 800 1841. február 20. 801 Széchenyi, 1. m„ 844. 802 A’ Kelet Népe, 1841, Trattner-Károlyi, Pest, 1841. 803 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., 1. m„ 30-31. 804 1 841. június 24., 1841. június 26., 1841. június 29. 805 Széchenyi, I. m„ 856. 806 Ferenczi, Gr. Széchenyi..., I. m., 63-64.
