Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 6. Az 1839/40-es országgyűléstől a Kelet Népe-vitáig (1839. június - 1841. december)
6. AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSTŐL A KELET NÉPEVITÁIG... 593 Az 1791: 26. törvénycikkben foglaltak ellenére ismét gyakorlattá vált, hogy a protestáns félnek katolikussal kötött házasságra lépése előtt le kellett mondania gyermekei protestáns hitben való neveltetéséről és erről írásbeli nyilatkozatot (reverzálist) is kellett adnia. Amennyiben ezt megtagadta, a katolikus házasulandó elesett az egyház áldásától, a házasság szentségének kiszolgáltatásától és a templomi szertartástól.755 Ilyen esetről Bártfay is beszámolt. Az ellenzék egyik ismert alakja választotta ezt az utat a Wesselényi- és a Kossuth-per időszakában: Kazinczy Gábor,756 Kazinczy Ferenc unokaöccse, Szemere Pál és Fáy András rokona, az Athenaeum munkatársa, Lónyay Gábor jurátusa és pártfo- goltja, majd Benyovszky Péter patvaristája. „Meglátogatám Vörösmartyt; Bajza is nála volt: épen akkor jött Kazinczy Gábor a Fáy Emilia’ menyekzőjéről: ma délután adattak össze, nem templomban, hanem a’ Fáy háznál (nagy hid utcza) félnégykor.”757 1840. augusztus 25-én heves vita kezdődött a Pest megyei közgyűlésen két (Ferenc- ill. terézvárosi) plébános eljárása miatt, akik a július 2-án kiadott püspöki körlevélnek megfelelően - mivel a protestáns fél nem adott reverzálist - a házasságot egyházi áldás nélkül regisztrálták. A szónokok: Szentkirályi Móric, Fáy András, Réső-Ensel Sándor, Ráday Gedeon, Patay József, Nyáry Pál, Balogh János és a váci káptalan küldöttje voltak. Széchenyi naplójában így emlékezett meg az elhangzottakról: „Közgyűlés; vegyesházasságok. Prímás-ügy. Sz[ént]királyi, Kubinyi Ferenc, Kossuth nagyon erős. Az ifjúság ’akció, akció’. Károlyi Gyjörgy] és én mérséklőn. Bizonyára nem nézték jó szemmel. % 5-ig tartott.”758 27-én többórás, szenvedélyes szóváltás után hozzák meg végül a határozatot: katolikus és protestáns tagokból álló, rendkívüli törvényszéket állítanak fel a visszaélések feltárására és a vétkes papok elmarasztalására.759 A közgyűlés feliratban kérte az uralkodótól, hogy a papjainak törvényellenes utasítást adó Kopácsy József prímást, kalocsai érseket fosszák meg rangjától.760 A gyűlés vezető szónoka Kossuth. Emelkedett, szenvedélyes, nagyhatású beszédében leszögezi, hogy bár „..nekem nem adattak a rózsaszín elméncség fegyverei, sem a lélekrázó szónoklat menykövei; azért csillapulni parancsolom a méltó ingerültséget keblemben, s egyszerűen elmondom a teendők felől alázatos véleményemet”, a jogtalanságok és nemzetet megosztó pártoskodás megszüntetését kívánja. A polgári szeretet papjairól beszél, akik „csupán a szeretet és igazság szent elveiben egyesülve, békés törvényes haladás útján gyülekeztek előkészíteni ama jövendőt, mellyben a nemzet tagjai valamint 755 a vegyesházasságok kérdésének vitáiról külföldön és Magyarországon valamint az országgyűlésen lásd Pajkossy, Kossuth, i. m., 650-651. 756 Kazinczy Gábor (1818-1834) író, szónok, az 1840-es években a Zemplén megyei ellenzék vezéralakja. Felesége Fáy Emma, Fáy András unokahúga, aki idegbetegségben szenvedett. Almási Balogh Pál kezelte házasságuk második évétől folyamatosan. Hamarosan külön váltak. Kazinczy Gábor pályájának ez a végét jelentette, hiszen elvesztette az őt éltető városi közeget, a hírlapírás világát és a társas életet. Szerkesztői jövedelem híján szerény birtokán, a felső-zempléni Berettőben húzódott meg a negyvenes évek végének rövid visszatéréséig. 1848-ban országgyűlési képviselő, a debreceni békepárt politikusa. Az 1860-as években Toldy Ferenccel az Új Magyar Múzeum és az Új Magyar Könyvtár szerkesztője. T. Erdélyi Ilona, Az Ijjú Magyarország és Kazinczy Gábor, Akadémiai, Budapest, 1965, 34. 757 1838. november 15. 758 Viszota, Gr. Széchenyi..., I. m., 421. 1840. november 18.; az eredeti szöveg: „Congregation; Gemischten [!] Heiraten. Primas Angelegenheit. Sz[ent] Királyi Kubinyi Ferenc, Kossuth sehr stark. [Die Jugend, Actio, Actio!] Gfeorge] Károlyi und ich einlenkend. Man nahm es gewiss nicht gut auf. Es währte bis 4 3/4.” 759 A közgyűlés részletes lefolyásáról Fazekas Csaba, Kossuth Lajos házasságkötésének ügye a vegyesházasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában (1840-1841) = Kossuth Lajos és az egyházak. Tanulmányok, szerk. Kertész Botond, Luther Kiadó, Budapest, 2004, 75-80. 760 Kossuth Lajos..., I. m., 653.
