Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 5. Wesselényi Miklós pere a naplóban (1838. január - 1839. február)
568 5. WESSELÉNYI MIKLÓS PERE A NAPLÓBAN (1838. JANUÁR - 1839. FEBRUÁR) 5.3. AZ ÍTÉLETET KÖZVETLENÜL MEGELŐZŐ IDŐSZAK ESEMÉNYEI (1838. JANUÁR-MÁRCIUS) A napló politikai témájú bejegyzései egy Wesselényit is érintő Pest vármegyei közgyűléssel kezdődnek, amelyet több ellenzéki összejövetel előzött már meg.580 A tanácskozás politikai tétje az volt, hogy milyen felirat készüljön a hűtlenségi perek érvénytelenné nyilvánítása tárgyában. Benyovszky Péter, Fáy András, Nyáry Pál az ellenzéki szónokok után - elsősorban Dessewffy Aurél és Széchenyi felszólalásának hatására - az elfogadott szövegben a tiltakozás helyett csupán kegyelmet kérnek a vádlottaknak.581 A Királyi Tábla másnap meghozza ítéletét. Ennek értelmében a kifogási perszakaszból Wesselényinek át kell térnie az érdemire,582 s egyben kötelezik az ügyhöz kapcsolódó okmányok benyújtására is.583 Wesselényi eleinte egyáltalán nem akar védekezni, de védőügyvédje, Benyovszky Péter és Széchenyi mégis meggyőzik a folytatás szükségességéről. Ezért megindul a mentő tanúvallomások összegyűjtése.584 Szinte az egész ország azonnal értesül a döntésről.585 Wesselényi hűtlenségi pere ellen korábban már több ízben tiltakoztak ellenzéki követek az országgyűlésen, elsősorban a Tolna megyei Bezerédj István.586 Tolna megye a továbbiakban is feliratokkal állt ki Wesselényi, Kossuth és az országgyűlési ifjak mellett.587 A hangulat tehát bizonytalan, várakozó. Széchenyi és Bártfay egyaránt feljegyzik naplójukba azt az eseményt, hogy Farkas Ferenc pesti ügyvédet588 február 18-án elfogják és felségsértéssel vádolják.589 - „Farkast - a művészt - a katonaság elfogatta az éjjel!”590 Wesselényi ügyében a közvélemény erősen bízik az évtizedek óta Magyarországon élő József nádor591 befolyásában, noha a bihari főispán jelentése alapján éppen ő indította meg az eljárást. A nádor érzékelte az 1830-as évek óta működő liberálisok egyre erőteljesebb szerveződését és azt, hogy ezt a folyamatot már nem lehet megállítani, s „óvott attól, hogy a reformerőket gyökértelen jelenségnek tekintsék”,592 és az udvari köröknél rugalmasabb politikával kívánt rá reagálni. Bécsben már régóta alig leplezett bizalmatlansággal szemlélték a működését, és megengedhetetlenül engedékenynek és erélytelennek tartották.593 Pesten viszont személye és családja is igen népszerű.594 580 „Vármegye közgyűlése; de nem mehettem.” 1838. január 15. 581 A gyűlés lefolyásáról bővebben: Völgyesi, Pest megye..., I. m., 177-178; Széchenyi beszédéről Wesselényi ügyében lásd Pajkossy, Kossuth..., I. m., 536. 582 Lásd az 5.2. A per megindulása (1835-1837) című fejezetben. 583 Az ítélet „beperesít”, azaz iratokat vesz át a Lovassy-perből és egy Kossuthoz szóló levelet. - 1838. január 16. 584 A ítélet közvetlen előzménye, hogy 1837. december 20-án Wesselényi újabb feleletet ad be, ami a kifogásolási szakaszban tartotta volna a pert. Válaszként már december 24-én megindítják az érdemi szakaszt és 1838. január 9-én ítélet alá bocsátják a pert. Trócsányi, I. m., 389. 585 1838. január 27. „Mindjárt reggel leirám a’ B[áró]. Wesselényi]. Ítéletét s az újhelyi levélben elküldém.” 586 Csapó Mária, Tolna megye a reformkor politikai küldelmekben, Budapest, 1989, 86-87. 587 Lásd még a 6.1.2. Követválasztás Bars és Tolna megyében című fejezetet és Csapó, Tolna... I. m., 97. - Lásd még: 1838. január 28., 1838. március 1. 588 Farkas Ferenc (sz. 1785) gazdasági-műszaki szakíró, az 1834/36-os országgyűlés alatt osztrákellenes röpira- tot jelentetett meg, de a szerzőséget nem sikerült rábizonyítani. Katonaság viszi el, majd egy év múlva titkos felségsértési perbe fogják. 1839. március 16-án ítélik el és 1840. május 10-én, Kossuthtal együtt helyezik majd szabadlábra. Valójában semmilyen kapcsolatban nem állt az ellenzékkel. Kossuth Lajos..., I. m., 373. 589 1 838. február 18. 590 Széchenyi, Napló...,/. m., 767. - Széchenyi bejegyzése talán félreértésen alapszik. 591 A nádor egyben Pest megye főispánja is. 592 József nádornak a perek ügyében játszott ellentmondásos szerepéről: Pajkossy, A kormányzati..., I. m., 688. 593 Erdmann, 2004, szerk. Erdész - Á. Varga, I. m., 22. 594 1838. március 9., 1839. április 20., 1840. február 6., 1838. március 13.
