Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 5. Wesselényi Miklós pere a naplóban (1838. január - 1839. február)

5. Wesselényi Miklós pere a naplóban (1838. JANUÁR - 1839. FEBRUÁR)

5.1. A BARÁTSÁG KEZDETE (183O-1834)

Bártfay Károlyi György titkáraként került kapcsolatba Wesselényivel. Kapcsolatuk az 1830-as országgyűlésen a szatmári ellenzékben markáns szerepet vállaló gróf politikai tevékenységének segítésekor válik személyesebbé, Kölcseyvel is ő ismereti meg.562

A napló időszakában, 1838-1841 között, Wesselényi már Bártfayék közeli barátja, a családi asztal mindennapos vendége. Ismerik és becsülik egymást, kapcsolatuk alapja Bártfay rendíthetetlen hűsége, amit nem kezdenek ki a politikai fordulatok, majd a kényszerű távolság, s nem gyengíti Wesselényi emberi esendősége sem: „Character pedig annyi van benne, szilárd és rendületlen, hogy közel jár a’ megátalkodottsághoz, pedig nem az, mert győző okoknak mindig enged, - de csak ezeknek is, ’s ha valódiak, helyesek. - Kezességet mernék értté vállalni, életre-halálra, ha valamire szavát adja, azt szentül meg is tartja.”563 „Elég jól aludtam, ’s azzal ébredék föl hogy ma B [áró]. Wesselényi’ névnapja.”564

Wesselényi az ellenzék emblematikus vezéralakja, akárcsak apja, az idősebb Wesselényi. Az erdélyi arisztokrata család sarja a Habsburg-kormányzat éles ellenfele volt. Fia Széchenyi jó barátja, fiatalon Kazinczy, Döbrentei Gábor irodalmi vállalkozásainak pártolója, az Akadémia, a Kaszinó megalapítása, a lóverseny meghonosítása fűződik nevéhez. Elkötelezett aktivitásával, munkabírásával, szerteágazó tevékenységével érdemli ki a barátai körében a Fléraklészre utaló, a „szörnyötöknek szörnyölő fia” elnevezést, amit Bártfay is használ leveleiben.565

5.2. A PER MEGINDULÁSA (1835-1837)

Wesselényi Miklós már az 1830-as évek erdélyi országgyűlésein is kihívja maga ellen a kormány haragját gyújtó hangú beszédeivel. A kormányzat általános elrettentésképpen, már régen kereste a módot a magyarországi és erdélyi liberális ellenzék ekkori legfontosabb személyiségének a politikai életből való kiiktatására.566 A dolog hátterében nyilvánvalóan az állt, hogy megfélemlítsék a hazai liberálisok szerveződő körét. Felségsértési és hűtlenségi perbe fogásához az 1834. december 9-én, a szatmári, nagykárolyi megyegyűlésén elhangzott szavai szolgáltatták az ürügyet.567 A vád egy magánlevélen

562 Kazinczy Levelezése, XXL, I. m., 484.

563 1 839. április 2.

564 1839. december 6.

565 Bártfay Kölcseynek, Pest, 1832. február 15., Ráday Gyűjtemény Szemere-tára, XII., 5.

566 Pajkossy, A kormányzati..., I. m., 695.

567 Egy rendi fórumon elhangzó kijelentés miatt nem volt szokásos vádat emelni. Ilyen esetekben a gyűlés elnökének kellett beavatkoznia és helyi szinten büntetnie az esetleges kihágást.