Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
560 4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN térően ismételgetik, hogy sorsukra kellene hagyni őket és elcsapni őket a háztól, végül aztán mindig marad minden a régiben: „talán még egy kegyelem-próba esztendőt meg lehetne várni”.529 4.3.5. Kommunikációs keretek: egyeztetés, vélemény, Bártfay különleges státusza A kettejük közötti viszony erősen formalizált. Talán éppen a folyamatos közös munka és lakóhely, valamint minden bizonnyal az alkalmazotti helyzettel kapcsolatos tradíciók alakítják ki azokat az egymás intim szféráját kölcsönösen tiszteletben tartó közlés- és érintkezési formákat, amelyeken nem nagyon változtatnak az évtizedek során. Világos határokat húznak a különböző ügyek között: „Magam Jul. 2-án reggeli órákban leszek Pesten, a’ mi hivatalos elintézfendő], akár privát, akár közös ne sajnáljon az napra készen állni.”530 Bártfay nem mulasztja el a „Méltóságos Gróf Főispán Ur vagy főispáni helytartó Úr, különösen tisztelt kegyelmes uram!” megszólítást, Károlyi pedig a Kegyed, Uraságod megnevezést - még az idő szűkében, hirtelen lefirkantott sorokban is betartják a kötelező udvariasságot. A legtöbb levél a hivatalosságot valamennyire oldó, könnyedebb közléssel ér véget: „Annál inkább érzi a’ szárazságot a kert. - A’ gyönyörű gyep már csak imitt amott zöld; azt újra kell vetni: a’ faültetvényeket pedig már vizipuskával volt kénytelen locsolni a kertész, mert némely gyengébb fácskák száradnak.”531 Károlyi gyakran bízza személyes iratainak rendezését, magáncélú kiadásai áttekintését Bártfayra.532 Távollétében Bártfay intézkedik: „Elfelejtettem ma reggel pénzt el hozni, itt küldöm az asztalom kulcsát, ott egy bugyillárisba fog találni 5. d. százast, melyet kérem nekem holnap komornyik által ki küldeni.”533 Minden tartózkodás nélkül osztja meg pénzgondjait Bártfayval, s számít tanácsára, ötleteire: „A pénztár gyenge állapotát magam is elégképp érzem, annyival inkább hogy még ezen évben tetemes kiadásaim lesznek. Úgy saját szükségemre egészen ki fogytam a pénzbül ’s így e’ hó végével.”534 A pénzügyekkel kapcsolatos naplóbejegyzések, levélváltások sajátossága, hogy mindketten gyakran fogalmaznak többes számban, egyértelműen jelezve ezzel, hogy kettejük egyforma felelőssége a felmerülő problémák megoldása. Bártfay rendszerint óvatosabb, aggodalmasabb, Károlyi általában optimistább a helyzet megítélésében: „Ha végtére a Huszár féle pénzt megkaphatjuk, a’ szentesi pénztárban lévő pénzzel együtt megint egy ideig kijövünk. Nem kell tehát disperálni, valahogy ebbűi csak ki gázolunk.”535 Bártfaynak mint titkárnak az az alapfeladata, hogy egyensúlyt tartson a befolyó jövedelmek és a grófi ház kifizetései között. Ez pedig állandó információgyűjtést, gazdasági diplomáciát igényelt: fel kellett mérni, mi a sürgős és mi a halaszthatatlan, és mi az, aminek visszatartása árt a hitelképességnek. Tudni kellett, ki mennyit tud várni a pén529 Károlyi György levele Bártfay Lászlónak, 1839. október 8., MÓL 530 Károlyi György levele Bártfay Lászlónak,1839. június 25., MÓL 531 Bártfay László levele Károlyi Györgynek, 1839. augusztus 1. A napló idevonatkozó bejegyzése: „A’ forróság folyton növekszik, mivel nyakravaló nélkül is izzadok szünet nélkül sovány létemre is.” 532 1 841. január 7., 1841. január 8., 1839. április 10. 533 Károlyi György levele Bártfay Lászlónak, 1848. október 3., MÓL 534 Károlyi György levele Bártfay Lászlónak, 1839. augusztus 5., MÓL 535 Károlyi György levele Bártfay Lászlónak, 1839. október 8., MÓL
