Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
552 4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN tek nem hozzák lázba Bártfayt.496 - Talán tényleg érdektelen számára a változás, vagy Károlyi nem osztja meg vele elképzeléseit? A beszédek megírását, betanítását, elmondását közös teljesítményként értékeli a napló, s a békési küldöttség fogadásának leírásában is érezhető némi személyes büszkeség. A napról szóló bejegyzés mégis szkeptikus fordulattal zárul.497 A napló furcsa fényt vet a politikai közélet egyik érdekes alakjának, Novák Antalnak498 és Bártfaynak személyes kapcsolatára. Novák ekkor Békés alispánja, korábban Kölcsey barátja, a liberális ellenzék vezetője az 1830-as, az 1832/1836-os országgyűlésen, 1841-től pedig a gyulai kaszinó első elnöke. Pesti jogi tanulmányai után valószínűleg egy ideig a Károlyiak békési uradalmának ügyésze. Az örmény származású, birtok nélküli, hivatalából élő Novák Antal felfogása minden bizonnyal nem állt távol Bártfayétól. A harmincas években még egyértelműen ellenzéki politikus a negyvenes évek elejére már a kormányzattal együttműködő, uralkodóhű, de nem radikális változásokat kívánók táborába kerül. A reformeszmék és a törvényesség közötti összhangot kívánja fenntartani csakúgy, mint Károlyi György. Korábbi megyei tisztségeiről szeretne lemondani, 1840-ben támogatását kéri, hogy nevezzék ki váltótörvényszéki ülnöknek, többször próbálkozik azzal, hogy valamely kormányszéknél vállaljon hivatalt, 1842 nyarán Helytartó- tanácsi tanácsossá történő kinevezését szorgalmazza.499 Károlyi adminisztrátori beiktatása után pedig bonyolult perében kéri a védelmét. 1842. augusztus 11-én a közgyűlés felmentette tisztségéből Vidovich Ferenc főjegyzőt,500 mert a főügyész bűnvádi keresetet nyújtott be ellene. Sikkasztással gyanúsították. Azzal vádolták, hogy hosszú évekig eltulajdonította az elkóborolt, hivatalból begyűjtött jószágok árából befolyó pénzt. Válaszul ő politikai üldöztetéssel vádolta meg Novák alispánt, és azt állította, hogy pusztán a főjegyző királyhűsége miatt indított ellene eljárást és nemkülönben felveti Novák sikkasztásának vádját. Ebben a patthelyzetben merül fel, hogy küldjék ki Károlyi Györgyöt a dolog tisztázására. Novák szeptember 27-én Károlyinak írt levelében többek között ezt írja: „mert bátor nincs mitől rettegnem, sőt érzém, hogy jutalmat követelhetnék csak a megyei tiszta kezelése miatt való szilárd törekedés miatt, mégis tudom, hogy minden dolognak két vége, két oldala van.” Novák Antal emiatt az ősz folyamán állandó levelezésben áll Károlyi titkárával és többször találkozik is Bártfayval.501 A megyében deputációt alakítanak, amely hosszasan vizsgálódik. A tényállás feltárása 1842 őszére készült el, s a közgyűlés Vidovichot marasztalja el. 1841 végén azonban Novák ismételten Károlyi György 496 1 841. szeptember 23., 1839. április 20., 1841. november 8. 497 1 841. november 10. „Hiszem, hogy olly fényes, pompás és renddel párosult lakomát ritkán, igen ritkán láthatni. - Még is az ezüstből veszett.” - 1841. szeptember 29., 1841. október 6., 1841. október 26., 1841. október 27., 1841. november 7., 1841. november 8., 1841. november 10. 498 Novák Antal (1797-1843) Békés megye követe, Kölcsey barátja, a liberális ellenzék vezetője az 1830-as, 1832/ 1836-os országgyűlésen. Pesti jogi tanulmányai után valószínűleg egy ideig a Károlyiak békési uradalmának ügyésze. 1818-1828 között aljegyző, 1828-1837 között a megye főjegyzője, 1837-1843 között első alispánja. 1841-től a gyulai kaszinó első elnöke. Uo., 195. 499 Uo., 207. 500 Szintén Bártfay személyes ismerőse Békésből: „Midőn Tabódynál valék, odajött Babarczy Tóni és Vidovich, kik holnap Bécsbe mennek. Beszéd közben említék, hogy Knézsik ellen a’ crimin[alis] pör folyamatban van leány testvére miatt, kit csak ugyan ő és neje a’ tanyán (Vásárhelyen) vertek agyon; a’ bonczolásnál kivilágosodott, hogy a’ leány 4 hónapos terhes volt.” 1840. december 9. - Vidovich Ferenc 1821-ben tett Pesten ügyvédi vizsgát, majd a békési tisztikarban kezdi pályafutását, 1828-1832: alszolgabíró, 1832-1840: főszolgabíró, 1840-1842: főjegyző, majd Biharban lesz főjegyző, 1849-től a nagyváradi püspöki uradalom jószágkormányzója. Uo., 195. 501 1841. október 22., 1841. november 14., 1841. november 15., 1841. november 14.
