Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében

548 4. politikai Állásfoglalás a titkár helyzetében Nehéz elképzelni, hogyan hathattak a szövegnek a Wesselényit és környezetét - amely­hez nem is olyan régen még az ő is tartozott - közvetve ugyan, de erőteljes szavakkal vádoló, megrázó kijelentései: „És a’ bíróság, melly’ elébe Alperes a’ K[irályi] Fiscus által e’ czélból kihivatott, épen az, mellynek tagjai nagyobb részben, nem sokkal ezelőtt Al­peressel egy pályát futottak; kik a’ haza’ színe előtt vele együtt járdalltak; kik tudták, mit érez, gondol, akar; kik hozzá hasonlólag megyei és országgyűléseken a’ haza’ szent ügyében lángszavakat mondottak; ’s kiknek ajkaikról jött kifejezések az országgyűlési könyvekben hirdetik a’ jelen és jövő kornak: miképen volt idő, midőn bátor elszánás a’ hazáért ’s törvények mellett még nem vala bűn, ’s még nem vala szokás a’ hazafiak ellen hamis vádakat emelni, ’s nevetséges semmire való színek alatt emberi nyugalom, szeren­cse és élet ellen lest hányni.”468 (Persze az is lehetséges, hogy ezeket a passzusokat csak a naplójába jegyezte így fel, és Károlyinak egészen mást olvas fel „a pör tárgyában”.) A be­szélgetés zárómondatai egy különösen érdekes jelenetet örökítenek meg: Károlyi ismé­telten, szinte erőszakkal felajánlja Bártfaynak, hogy vegyen fel kölcsönt a grófi pénztár­ból a Bécsből rendelt új bútorainak kifizetésére.469 Bártfay naplójában többször utal rá, hogy hisz - vagy legalábbis szeretne hinni - Ká­rolyi politikai korrektségében, jellemének erejében, s hogy meg van győződve róla, a gróf képes lesz a két oldal között egyensúlyozni, s nem nyúl majd kétes eszközökhöz. Azokat a feltételezéseket, amelyek ennek ellentmondanak, kételkedve fogadja.470 A napló teljes időszakára igaz, hogy Bártfay a Károlyi politikai lépéseit illető esetleges kétségeit nem rögzíti. Személyes viszonyukat láthatólag viszonylag kevéssé zavarták meg a közéleti események hullámverései. Témáik közvetlen, gyakorlati, elintézésre váró, meg­vitatandó ügyekről szólnak, beszélgetéseik alaptónusa pedig mindvégig az udvarias, a szí­vélyes modor marad.471 Mindkettejükre jellemző a gyakorlatiasság és a társadalmi-tech­nikai modernizáció iránti érdeklődés - ez talán a Széchenyi iránti tartós elkötelezettségük oka. A Bártfayt izgató, őt vitára ingerlő témák: a váltójog, a Lánchíd ügye, a gazdálkodási kérdések Károlyi közéleti tevékenységének csomópontjai is, aki az alföldi vasúttársa­ság, a Tisza-szabályozó társaság472 központi bizottságának és a Lánchíd építését finan­szírozó részvénytársaság igazgatóságának is elnöke.473 Nem tekinthető véletlennek, hogy a naplóban a saját szellemi közreműködésével ritkán büszkélkedő Bártfay egyetlen ta­nulmányt említ, s az éppen Pulszky Ferenc 1840-es röpirata.474 468 1 838. november 7. 469 1838. november 12. „Sokat beszéltünk még egyebet is, ’s mi előtt Ö Nagysága szobámat elhagyta volna, azt nyilatkoztatá, meleg szíveséggel, hogy Bécsben készült új házibútoraim’ árát az ő pénztárából vegyem ki ’s fizessem akkor, midőn a’ körülmények megengedik. Megköszöném a’ kegyességet; én mondám Ö N[agysá] gának terhére lenni nem akarok, de másnak sem, még annyi erőm ’s tehetségem van, hogy magamnak szerez­hetek: eddig is azon ügyekeztem, hogy Ö N[agysá]ga különbséget lásson köztem és más szemtelenek közt. - De újra meg’ újra ismétlé ajánlatát: elfogadtam, ’s annak idején használni fogom.” 470 1839. szeptember 29. és 1839. október 1. 471 1839. július 2. ,,A’ Gróf megérkezett Pozsonyból 9 óra után, fölmenék ö N[agysá]gához, ’s ott voltam egész 12 utánig. - A’ mint mondám, hogy dolgaim nehezen engedik a’ N[agy]károlyba utazást, azt feleié Ö N[agysá]ga: illy szeles, poros, változó időben el sem is vinném önt; csak maradjon itthon ’s ügyeljen egészségére. Általában újra bizonyságát adá kiméletes bánásmódjának irántam, - a’ mi nekem egy idő óta olly jól esik és kedves.” 472 A Tisza-szabályozás ügyét egyaránt támogatják az ott birtokos ellenzéki és konzervatív arisztokraták, a vállal­kozás érdekegyesítő szerepet tölt be. A radikálisabbak azonban a kormánypropaganda eszközének tekintik, más, támogatott modernizációs tervekkel együtt. Velkey, /. m., 72. 473 1 841. február 1. „Tasner volt nálam ’s rábírt, kérnék a’ lánczhíd részvényeket osztó választmánytól nevemre 20 részvényt.” 474 1839. december 30. - Töredékes észrevételek a Dunaszabályozás s Keleti kérdés iránt, Pozsony, 1840.

Next

/
Thumbnails
Contents