Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
544 4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN és kenyeret vitettem. [...] Estefelé a víz már akkora volt, hogy György házának kapuja közt, a főgrádicshoz lehetett beevezni.”443 Károlyi - dokumentálhatóan - Bártfayval azonosan ítélte meg a lengyel ügyet is. így a Károlyi-ház menekülteknek nyújt otthont - ezt pedig a titkosrendőrség is rögzíti. „[Wesselényi] Pesten az Üllői úton Károlyi György gróf házában, Bártfaynál szállt meg. Ez a Bártfay Károlyi ügyésze, s radikális gondolkozásáról ismeretes. Minden menekült lengyel szállást s támaszt talál nála. Most is tartózkodik nála egy lengyel.”444 Valóban, Károlyi házának könyvtárosául a majd 51 éven át szolgáló Józef Dzwonkovszkyt választja, és egy lengyel tábornok árva gyermekeinek befogadása, sorsuk irányítása is Károlyi és Bártfay sok évtizedeken át tartó, közös gondja marad.445 A grófot a lengyel ügyben való kiállás miatt éri a hatalom részéről az első komoly figyelmeztetés, határozott tiltakozása miatt az udvar és a nádor „rossz embernek és szamárnak declarálta”.446 4.2.2. Nézetazonosság vagy lojalitás: FORDULAT KÁROLYI PÁLYÁJÁN (1836-1838) Az 1832/1836-os országgyűlés az eszmei elbizonytalanodás időszaka Károlyi számára, írásaiban egyre több jele van, hogy csalódott az Alsóház politikai közszereplőiben, a viták populista hangnemében, valamint azokban a javaslatokban, amelyek semmibe veszik a paraszti érdekeket: „a magyar nemesség elfajzott észre, elmebéli tehetségre és morális erőre nézve”.447 Nehezen viseli, hogy a kormányzat, az arisztokrácia neheztel rá ellenzéki szerepvállalása miatt. 1832-ben hosszú ideig útlevelet sem kap, így álnéven utazik ki külföldre, amit Széchenyi így kommentál: „mit fog tenni nem tudom, de valóban bajos, hogy szabad magyar nemes embert úgy büntetik de facto, mint iskolai gyermeket.”448 Ezért ekkoriban egyre inkább a saját birtokai, a 1836-os házasságkötése után teljesen átépített pesti és csurgói palotája és elsősorban a gazdálkodás hatékonysága, valamint adósságállományának felszámolása foglalkoztatják. Új utakat keres; a közvetlen politikai részvétel helyett a nemzet gazdasági gyarapodásának lehetőségeit. Ennek egyik példája a Károlyi-testvérek 1836-os örökváltsági szerződése Szentes mezővárossal.449 Ez a magatartás akár természetesnek is tekinthető reakció a kormányzati „terrorizmus”, a megfélemlítés politikájára, amely 1835-1840 között „a politikai liberalizmus itthoni megjelenésére, és az e célok érdekében, ellenzéki pozícióból és eszközökkel küzdő reformercsoport megszerveződésére válaszolt.”450 A Bártfay-napló időszaka egybeesik Károlyinak az ellenzéktől való távolodásával. A szövegben érzékelhető a gróf nézeteinek lassú átalakulása. Erősödő bizonytalanságára, 443 Uo., 193-194. - Bártfay ugyanerről: 1838. április 12. 444 Idézi Fábri Anna, Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten. 1779-1848, Magvető, Budapest, 1987, 528. 445 Erre lásd részletesebben a 4.3.4. Jótékonykodás fejezetet. 446 Baják, Gróf Károlyi..., I.m., III. 447 Károlyi naplóját idézi Fazekas Csaba, I. m., 9. 448 Széchenyi levele Döbrentei Gábornak, Bécs, 1832. augusztus 13. Idézi Fazekas Rózsa, A „triumvirek”... I. m., 175. 449 Lásd Kalla Zsuzsa, A’ Szentesi váltság állapotjan. Szentes város örökváltsági szerződése Bártfay László naplójában = Kolligátum. Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, szerk. Devescovi Balázs - Szilágyi Márton - Vaderna Gábor, Ráció, Budapest, 2007, 200-212. 450 Pajkossy, A kormányzati..., I. m., 683.
