Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)

„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében

4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN

541

A nemzet’ kifejezés az ellenzéki retorika által számunkra közvetített jelentésben Bártfay naplójában tehát viszonylag ritka. Előfordul például speciális helyzetben, történeti fogalom hordozójaként: „Examinálták pedig: a’ természeti törvényből; - nemzetek’ törvényéből s’ Magyjar]. Ország jus publicumábol.”423 Általában az országgyűlés kontextusában, de szinte kivétel nélkül valamilyen nyilvánosság előtti megszólalást idézve, a „hazafi” illetve a „hazafias” szó környezetében jelenik meg: [...] „ugyan e tárgyban Ö Felségének is Fölirás küldessék, nem kérő hangon - mert a’ követek szabad választása a’ nemzetnek kétségbe vonhatlan joga - hanem inkább jelentőleg ’s a’ legmélyebb tisztelettel tartozó válasz gyanánt.”424 - „A’ nemzetnek sok és nagy panaszra van oka - miért tehát annak semmiben igazat nem adni?”425 - Ekkor mondám: »Ma nagy zálogát tévé le a’ nemzet’ színe előtt jövendőjének -« ’s újra hévvel ’s erősen szorítá meg jobbomat.”426 - „Örömérzés tölti el a’ hazafi’ keblét, midőn nemzete’ haladását olly példákban szemlélheti, mellyek a’ szelidült emberiség nemesb irányának bizonyságai.”427 - A nemzet szó legszemélyesebb hangulatú előfordulása is emelkedett; egy nyilvánosan, az Akadémián nem, de az ismerősök, a szűkebb család előtt bizonyosan elhangzott mondatot jegyez fel a napló. Bártfay ugyanis magában áldást kér a Kölcsey emléke előtt tisztelgő fiatal Eötvös Józsefre: ,,A’ jó isten tartsa meg, ’s erősítse minden jóban a’ nemzet’ javára, díszére, hogy áldva dicsérje őt minden hazafi kebel, minden jobb ember!”428

4.2. A politikus Károlyi György oldalán (1830-1842)

Károlyi és Bártfay több évtizedes kapcsolatának fontos kötőanyaga politikai irányultságuk alapvető azonossága. Az ügyvédi képzettségű Bártfaynak kivételes lehetőség és a személyes függés ellenére is az elérhető legnagyobb szabadság talán ez a fárasztó, lé- lekőrlő, de biztos egzisztenciát jelentő és az értékrendjének megfelelő értelmiségi állás. A felmerülő egyéb lehetőségek ugyanis eléggé korlátozottak: egy megyei, közigazgatási hivatal nehezen felelne meg Bártfaynak a vehemenciától, az erkölcsi kétértelműségektől irtózó kedélyének, a kúriai, a kancelláriai munka pedig nézeteitől, világlátásától állna távol.429 Az ilyen helyzetekkel járó disszonancia nyilvánvalóan nehezen tolerálható helyzetekbe sodorhatná őt.430 Bártfay és Károlyi nézeteinek összhangja a gróf számára is előnyös, hiszen titkárának a liberális ellenzék különböző csoportjaival fenntartott személyes kapcsolatait számos alkalommal kamatoztatja.431

423 1 838. december 23.

424 1 839. május 25.

425 1 839. július 12.

426 1839. november 24.

427 1 839. március 9.

428 1 839. november 24.

429 A magánalkalmazásban lévő értelmiségi viszonylag ritka volt az ingatlan-összeírások becsült adatai alapján. Az értelmiségi pályán lévők megoszlásáról lásd Bácskai Vera, Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején, Akadémiai, Budapest, 1988, 132-140.

430 1 839. február 9.

431 Völgyesi Orsolya tanulmánya Károlyi György 1842-es, békési főispáni beiktatásának ünnepségéről hangsúlyozza, hogy éppen az eseménynek a szokásostól eltérő, feltűnést keltő elemeit sugalmazhatta Bártfay köre: „A beiktatás eseményei továbbá nemcsak egy ősi szokás- és szertartásrend gyakorlására, életben tartására utalnak, hanem arra a törekvésre is, hogy az installáció valódi nemzeti ünneppé váljon. A nemzeti tánc, a magyaros viselet, a grófné magyar nyelven elmondott beszéde vagy akár Erdély és Magyarország összetartozásá