Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 3. A naplóíró: Bártfay László
3. A NAPLÓÍRÓ: BÄRTFAY LÁSZLÓ 509 dósán felépített képkompozíció jelentősége sem. „A Kazinczy-ünnepen a Nemzeti Múzeum díszterme melletti rotondában egy kultuszkép fogadta az érkezőket [...] A Vasárnapi Újság a kép témájául Kazinczy és Kisfaludy kibékülését nevezte meg. E kibékülés aktuális jelentőségére a centralisták ’irányeszméi’ utalnak: »A különérdekek és célok ápolásának és villámhárítója a közös hazai és nemzeti célok felismerése [...] Ezek együtt erősökké lesznek... szülik a közjót.« Orlai festménye Velázquez Bréda átadása című monumentális festményének kompozícióját idézve eleveníti meg a valóban kiengesztelődést hozó találkozást. A fiatal Kisfaludy enyhe meghajlása s az idős költő barátságba fogadó gesztusa Bréda holland város elöljárójának és spanyol hódítójának mozdulatára rímel, de nagyobb az egyensúly a két alak közt úgy arckifejezésben, mint jelentőségben. A kép Kazinczy lendületes mozdulatával a (nyelvi) forradalmárt és lelki nagyságát mutatta be, egy személyben is egyesítve a francia felvilágosodás és forradalom (vagy klasszicizmus és romantika) eszméit.”197 A képet a Kazinczy-panteonban helyezik el, még fontosabb, hogy litografált és különböző eljárásokkal sokszorosított másolatai a magyar polgári otthonok falaira kerültek,198 s mellé magyarázó, a helyszínt, a mellékalakokat is megnevező szövegmellékletet adtak ki. A kép hátterében egyszerű, harmonikus szobabelső látszik, Orlay valószínűleg szemtanúk visszaemlékezése alapján rekonstruálta e tipikusan polgári, biedermeier lakásbelsőt. „Lantlábú bútorok, szépen hajlott oromzatú szekrény, a falon aranyrámás arckép, a sarokban simavonalú porcelán kályha [...] a kép sarkában, az asztalnál Szemerével ülő háziasszony háta mögött, Vörösmarty balján a házigazda áll: okos pillantású, körszakállas, fiatal férfi, választékos polgári öltözetben”199 - így értelmezi a kép hátterének elemeit a történész Vörös Károly. A kompozíció számos eleme mindenesetre finoman utal arra, hogy a két főszereplő mellett Bártfay a legfőbb mellékalak. Neki is emléket állít tehát a festmény, érzékeltetve azt a szemlélő számára is fontos tanulságot, hogy a szerény, névtelen, áldozatkész hazafiasság hozta létre azt a közeget, ahol a generációváltás szimbolikus aktusa végbemehetett. A nyugodt, szinte idilli képi beállítás egyébként fiktív: a sokszorosított nyomatok kísérőszövege ugyan magától értetődően hiteles történeti ábrázolásnak tünteti fel a képet, ezzel szemben tudható - és a még élő szemtanúk tudták is -, hogy az első, nevezetes találkozás nem itt, vagyis Bártfayéknál ment végbe, bár „történhetett volna itt is”, sőt voltaképpen „itt kellett volna történnie”.200 Toldy leírása szerint: „Szemerénél ott volt az ünnepelt vendég, Bártfay és neje, Vörösmarty és Kiss Károly. Az ajtó nyílik, Kisfaludy Károly lép be, barátaitól (Helmeczy, Bajza, Toldy Fenyérytől) követve. Szemere megsúgja vendégének a Kisfaludy nevét. Kazinczy felkél azon percben, melyben Toldy örömtől reszketve mondja Kazinczynak: Ez az! - A két férfi kezet fog, s Kazinczy ifjabb társához szívesen így szól: »Igen tisztelt férfiú! barátságodat kérem.« Összeölelkeztek.”201 így történt Toldy szerint, de a találkozást mégis Orlai Petries Soma kompozícióján keresztül 197 Keserű Katalin, A kultusz köztes helye Kazinczy magyarországi kultuszának tükrében = Tények és legendák - tárgyak és ereklyék, szerk. Kalla Zsuzsa, [Petőfi Irodalmi Múzeum], Budapest, 1994,40. 198 „A kőrajz elsőként a Divatcsarnok és a Hölgyfutár melléklete volt 1859-ben. 1860-as dátummal két nyomda is kiadta: Weibezahl rajzában Haske és Tsa (Petőfi Irodalmi Múzeum, Itsz. 59.720.1) és Werfer Károly (uo. 62.1203). Harmadik variációja uo. 64.1499.” Keserű Katalin, Orlai..., I. m., 75. 199 Vörös Károly, Füred..., I. m., 113. 200 Kazinczy és Kisfaludy Károly Szemere Pálnál találkoztak 1828. február 19-én délután, majd aznap este közös vacsorán vettek részt Bártfayéknál. 201 Idézi Fábri, Az irodalom..., I. m., 511.
