Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
BÁRTFAY LÁSZLÓ NAPLÓI - 1839. Martius, Aprilis, Május V
i839- MARCIUS [Baljóslatú eseménnyel kezdődik a hónap - a növekvő pesti forgalomban egyre gyakoribb a gázolásos eset Jozefinát baleset éri, de szerencsére csak elájul és csupán könnyebb sérülést szenved. Bártfayt leginkább az foglalkoztatja ekkoriban, hogy Wesselényinek milyen az állapota és sorsának alakulása. Ki nem járhat, látogatót se fogadhat - Kossuthttal ellentétben egyelőre Deák Ferenc bécsi közbenjárása se eredményes gyógykezeltetése ügyében. Vigaszképpen Ciceró beszédeit forgatja, filippikáit, amelyek a nemeslelkűséget, a feddhetetlen életet magasztalják, és figyelmeztetik a zsarnokot, hogy az indulat, az erőszak veszélyes eszköz. Bártfay bízik benne, hogy barátjának megkegyelmeznek. Egy szegény sorsú barátját látja vendégül, aki Horvátországból érkezik hozzá, hogy ügyvédi címet szerezzen. Vasárnapi népszínműre engedi színházba az új szobalányt. Levelet ír Károlyi nevében a komáromi megyei dologház - javító intézet - felállítását kezdeményező arisztokrata hölgyhöz, amiben kitér a nők hazafias hivatására is. A fogalmazványt bemásolja a naplóba is. Misére kíséri családját, ahol a tavalyi árvízből való menekülésükért adnak hálát. Károlyi György vezeti Pest vármegye közgyűlési jegyzőkönyvét - „remekül ”, ahogy Széchenyi naplójában olvashatjuk -, többek között a vitában kemény hangú felirat születik Wesselényi és Kossuth elítéltetéséről és a per jogtalanságáról. Közben zajlanak az adminisztrátori kinevezéséről folyó tárgyalások. A három Károlyi-testvér közös gondja továbbra is, hogy Szentes város örökváltsági szerződésének jogi és pénzügyi feltételei teljesíthetetlenek. A pénztári hiány befizetését, amely egy nagyobb összeg Bécsbe szállítása során keletkezett, Bártfay felajánlja a grófnak, de az nem fogadja el. Folyik az Athenaeum szerkesztősége ellen indított nevezetes per, amelyet egy színikritika nyomán indít a színházat felügyelő Pest vármegye. Bártfay a felségsértési ügyekben elkövetett törvénytelenségek következményének látja az alispán nevetséges és megalázó eljárását. Vörösmarty új drámáját olvassa fel barátjának. Szemerével rendszeresen vitatnak meg irodalmi, esztétikai kérdéseket. A hónap jelentős eseménye a József-nap: feleségének nagy gonddal választ ki egy aranykarkötőt és ruhaanyagot. Bajzát és más közvetlen ismerősöket személyesen köszönt fel, másoknak vizitkártyát küld. A vidám ebéden minden közeli és távoli barátot felemlegetnek. Felesége helyeslésével melltűt küld ajándékba az újhelyi leánytestvéreknek is. Bártfay úgy érzi, fordulat készülődik Paulina sorsában. Karlovszky, a hazafias érzelmű, a fiatal Kossuthot Eperjesen tanító, kiterjedt zempléni kapcsolatrendszert működtető, jó hírű ügyvéd, a Pesti Jóltevő Asszonyi Egyesület jogi tanácsadója, Kölcsey tisztelője - azaz az ideális kérő - egyre többet tanácskozik Jozefinával. Paulina öccse sajnálkozva fogadja a hírt. Bártfay tehetetlenül őrlődik, szánakozva gondol a lányra, mert véletlenül kezébe kerül egy Jozefinához írott, homályos célzásokkal teli levél. Bártfay hosszú sétákkal vigasztalja magát. Bajzával és Vörösmartyval rója a holdfényes pesti belvárost vagy dolgozószobájában gondolkodik a sötétben, egyedül. A család kiegészül Mauks Ödönnel, Jozefina joghallgató rokonával, akit Bártfay pártfogása alá vesz. Sok örömet lel kanárimadarában, időről időre kiveszi kalitkájából, szelídítgeti, játszik vele.
