Palkó Gábor (szerk.): Ködlovagok irodalom és képzőművészet találkozása a századfordulón, 1880-1914 (Budapest, 2012)

TANULMÁNYOK - IRODALOM ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA - Gellér Katalin: Ködlovagok, maszkok, fantázialények: Irodalom és képzőművészet találkozása a Ködlovagok című kiállításon

KÖDLOVAGOK, MASZKOK, FANTÁZIALÉN'YEK

51

tül, mind az éteri tisztaságú szerelemképeken (Francesca da Rimini és Paolo Malatesta, 1903; Varázslat vagy más címen A varázsló kertje, 1906-1907; Dal a rózsatőről, 19041, mind az érzéki szerelem ábrázolásain (Don Juan kertje, 1910). Az Eksztázis (1908 körül) című festményén a szenvedély tüzében égő pár körül elhomályosodik a világ, a felszínen színes foltok vibrálnak. Rokokó dámái zenei harmóniát, mámoros hangulatot sugallnak, néha groteszk jelenetek hősei. Kompozícióit az álom, a mese, a fantázia szubjektív, időtlen hangulata uralja. Egy-egy mozdulat akár a deformációig elmenő hangsúlyozása vagy elmosódottsága, máshol a felszálló füst dekoratív mintázata hordozza vagy erősíti fel a kép érzelmi tartalmát. Eszközeiben a kortárs írók metaforahasználatának szabadságára ismerünk, a vonalháló változatos mintázata vagy fátyolszerűsége, a vázlatosság, a töredékesség az emlékek, fantáziák közvetítője.

_ 1 FERENCZY Valér, Ferenczy Károly, Bp., Nyugat, é. n., 102.

_ 2 Bednanics Gábor például Németh G. Béla nyomán a „név nélküli korszak” kifejezést alkalmazza. BEDNANICS Gábor, „Költői” képek: Adalékok két zárváiryszerűszázadfordulós életműhöz = Induló modernség - kezdődő avantgárd, szerk. BEDNANICS Gábor, ElSEMANN György, Bp., Ráció, 2006, 39.

_ 3 Lásd Rába György hozzászólását az 1972. évi Nyugat-konferencián. Vita a Nyugatról, szerk. KabdebÓ Lóránt, Bp., PLM, NPI, 1973, 32.

_ 4 Magyar művészet 1890-1919., szerk. NÉMETH Lajos, Bp., Akadémiai, 1981, I.

_ 5 Krúdy Gyula, A tegnapok ködlovagjai, Bp., Tevan, 1925.; Ködlovagok: h ói arcképek, szerk. Thurzó Gábor, Bp., Szent István-Társulat, [1941].

_ 6 MÁRAl Sándor, Bevezető = Ködlovagok..., i. 5-8.

_ 7 Geller Katalin, A szecessziós könyvillusztráció Magyarországon (1895-1925), iMiskolc, Miskolci Galéria, 1997.

_ 8 Albert Al'RIER megfogalmazása szerint a szimbolista művészet ideista, szimbolista, szintetista, szubjektív és dekoratív. G.-AJbert Al'RIER, Le symbolisme en peinture: Paul Gauguin. Mars, 1891. = Uő., Gauguin. La critique dárt au Alercure de France (1890-1914), Paris, Éditions rue d’Ulm, 2003, (Aesthetica), 134-135.

_ 9 Maurice DENIS, Bevezető az Impresszionista és Szimbolista Festők IX. Kiállításához = A szimbolizmustól a klasszicizmusig. Maurice Denis elméleti írásai, összeáll. SZABADI Judit, Bp., Corvina, 1983, (Művészet és Elmélet), 37.

_ 10 „Véssük emlékezetünkbe, hogy egy kép - mielőtt csataló, meztelen nő vagy valamilyen történet lesz belőle - lényegében nem egyéb, mint egy bizonyos csoportosítás szerint elrendezett, színekkel borított sík felület.” Maurice De.NIS,/í neotradicionahzmusmeghatározása = A szimbolizmustól..., i. m., 25.