Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)
Gombár Judit táncmágiája
jövendölte az élet- és munkaszenvedély hatásait, a Gombár-Markó művészházaspár kivételes sorsának alakulását, amikor védhetetlen bukásról és győztes feltámadásról írt alkotásaik, karakteres szertartás-színházuk, pazar érzelmi telítettségű, és különleges látvánnyal bíró estjeik kapcsán. Gombár Judit művészetének dokumentumai, rajzai, színházi hagyatéka, jegyzetei, tervei közgyűjteménybe kerültek, miután a tervező 2016 tavaszán hosszú, rendkívüli betegség után elhunyt. Ars poeticája velünk, közöttünk létezik, örökké maradandó. A táncművész-koreográfus Markó Iván az együttgondolkodásról, a közös munkáról így fogalmazott Szegő András újságírónak, az 1980-as évek kirobbanó színpadi sikerei után: „gyönyörű együtt álmodni, együtt dolgozni valakivel. Ami nálam mozdulat, az nála szín, forma, színpadkép és a kettő ma már aligha választható el egymástól.” (Markó Iván: A magány mosolya, Budapest, Táncvilág, 2014.) A színház és a tánc iránti elkötelezettség volt az, mely Gombár Judit, a Jászai Mari-díjas Érdemes művész haláláig tartott, soha el nem múló szenvedéllyel. Az ő különleges életútja és pályája a világot megjárt tervek és előadások létrehozásáról, az alkotótársával (Markó Iván) és a csendestársi hitvallás képeivel a balett társulatok alapításáról, a növendékek neveléséről és fejlesztéséről szólt. Ez az életút a Pécsi Balettől a brüsszeli Béjart Baletten át a Győri Balettig, valamint a Magyar Állami Operaház műhelyétől a monte-carlói, brüsszeli, párizsi, tokiói színpadi sikerekig ívelt. A táncszerelem fogalma Judit vallomásai és jegyzetei alapján született, melyen keresztül az előadások látványvilágát és létrehozását helyezte munkássága, szakmaisága középpontjába. A szerelemtánc ellenben a művészházaspár magánéletét jellemezte. A két évtizeden át tiszteletre és megértésre épült különös kapcsolat és házasság megpróbáltatásainak történetét jelenti, hol felemelő, hol megrázó példákat mutatva, melyek megjelentek prózai és zenés tervezéseiben egyaránt. 12
