Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

Találkozás Vénusszal: Párizs, Bayreuth, 1984-1985

mat menedzseléséig sok mindenről. Majd a Vénusz-bemutató után hét évvel, 1991-ben Szabó István angol-amerikai-japán koprodukcióban megrendezte a Találkozás Vénusszal című filmet, melyhez párizsi rendezés-élményei szolgáltatták az anyagot és a forgatókönyvet is. A film cselekménye egy operaelőadás előkészítésének és az alkotók között szövődő szerelemnek a történetét mesélte el, számos párhuzammal az 1984-es párizsi vendégrendezés vonatkozásában.

A kivételes vendégjátékot követően 1985. augusztus 17-én a Szegedi Szabadtéri Játékok nagyszínpadára A szarvassá változottfiák előadását tervezhette Gombár, Novák Ferenc és Markó Iván koreográfiájával és a Honvéd együttes közreműködésével. A szülőház - A város alcímmel, a két részes táncdráma Rossa László és Szabados György zenéjére született, a második résznek a forgatókönyvét is a tervező jegyezte. Azon a nyáron már valami szokatlan történelmi fuvallat járta át a levegőt, friss volt, merész dolgokra ösztönző.

A szarvassá változott fiák szegedi premierjére készülve Gombár Judit rávette Markót, hogy fehér zászlókkal felvonuló, mámoros néptömeget vigyenek színpadra, akik az elnyomást jelképező vasfalon dörömbölnek, majd elhullnak az 1956-os események párhuzamaként.

„Lehet, hogy merészség volt Markót - aki 1956-ban még nem töltötte be a tizedik életévét - belevinni egy ilyen dologba” - emlékezett a látványtervező. „A főpróbán megjelent Berecz János, az MSZMP KB titkára. A színpadi cselekményről kérdezte az alkotókat: csak nem én voltam az a bábszerű alak a zászlós jelenet végén? - kezdte a beszélgetést. Miért fehér zászlók alatt vonul a tömeg? - fordult felém provokálom jól megnyomva a fehér jelzőt. Miért, milyen színűt képzel, Berecz elvtárs? - vettem fel a kesztyűt - Vörös nem lehet, ugye, rózsaszín se igazán! Hát lehetne például kék? - bizonytalanodott el. Az lehetetlen - jegyeztem meg. - Én Mária-lány voltam egy rövid ideig és a zárda nővéreivel mi mindig kék zászlók alatt vonultunk.

A hangulat kényszeredetten oldódott. Fejünk felett lebegett a bárd; nem csak az előadás, de a fejünk is kockán forgott. Másnap ájultan rohantunk megvenni a szegedi újságot. Benne kellett lennie az előző esti nyilatkozatnak. Valóban, Berecz elvtárs az egyik legizgalmasabb színházi élményének nevezte A szarvassá változott fiákat.

109