Turnai Tímea: Táncszerelem. Iparművészet és színház Gombár Judit pályaképében - Szcenika 6. (Budapest, 2019)

Táncszínház a Budapest Sportcsarnokban: Izzó planéták; Jézus, az ember fia

Táncszínház a Budapest Sportcsarnokban: Izzó planéták; Jézus, az ember fia ,A színháznak kulcsa van az emberi lélekhez. Ezzel nem szabad visszaélni. Igazi színházat kell csinálni, ahol az emberek úgy állnak fel az előadás után, hogy érzik, közük van egymáshoz’.’ Gombár Judit A tervező a színtérrel kapcsolatban így fogalmazott: „Béjart-tól tanultam, hogy ki kell mozdulni a kőszín­házból, hogy a sportcsarnokok oldottabb légköre ün­nepivé varázsolja az ott tartott előadásokat. Dr. Len­gyel Márton közgazdász, egyetemi tanár és szakíró, nemzetközi turisztikai szakértő idegenforgalmi szak­tudása kellett ahhoz, hogy megszülessen a Budapesti Tavaszi Fesztivál. 1981-ben Kiss Imre közgazdász, az Idegenforgalmi Propaganda Kiadó vezetője, 1981- 1990 között a Budapesti Tavaszi Fesztivál igazgatója szövetségesként támogatta az elképzelést. A Tava­szi Fesztivál esemény-sorozata és a Budapest Sport- csarnok ideális színtérnek bizonyult a Győri Balett nagyszabású, szertartásszínházához. 1983-ban már erre a térre tervezve készült az Izzó planéták előa­dás, Carl Orff és Vajda János zenéjére, a Győri Balett és a Honvéd együttes közreműködésével. 1986-ban pedig a Jézus, az ember fia előadás is, Liszt Ferenc és Xenakisz műveiből készült zenei összeállítással, a Győri Balett társulatának előadásában. Carl Orff-Vajda János: Izzó planéták, koreográfia Markó Iván, az Ember szerepében Markó Iván, Budapest Sportcsarnok, 1983. Lelőhely: PIM-OSZMI/ Táncarchívum, műsorfüzet- gyűjtemény, Idegenforgalmi Kiadó Vállalat, 1983. 99

Next

/
Thumbnails
Contents