Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
TÉMÁK ÉS GYAKORLATOK talanít, majd aktivizál, amennyiben törni kezdjük a fejünket, utánanézünk a dolgoknak, fontolóra vesszük mások álláspontját, gondolkodunk, mérlegelünk, esetleg belátjuk mások igazát és módosítjuk az álláspontunkat. A konfliktusok tehát hozzátartoznak a tanulási folyamathoz, fontos, hogy pozitívan tekintsünk rájuk és jó érzés legyen konstruktívan megoldani őket a csoportban meglévő kapcsolatok és célok viszonyának figyelembevételével.8 A párhuzamos gondolkodásról A csoportban folyó tanulás kreativitásának fokozására és a felesleges összeütközések elkerülésére nagyszerűen alkalmazható a „hat gondolkodó kalap” technikája. A módszer kidolgozója, Edward de Bono9 a gondolkodási készség fejlesztését tűzte ki célul és a sikert bizonyítja, hogy módszerét ma széles körben használják az oktatásban, az üzleti életben és az államigazgatásban is. A csoportban mi csak odáig jutottunk, hogy megállapítottuk, hogy mely gondolkodási sémákhoz van természetes affinitásunk, azaz milyen gondolkodásmódok állnak hozzánk a legközelebb. De a módszer lényege sokkal több ennél. Minden gondolkodási típust meg kell tanulnunk alkalmazni és ha jól csináljuk, az adott csoport hatékonysága ugrásszerűen megnő. Vegyünk egy konkrét példát. A feladat az, hogy az emlékház lehetőségeit egy új, múzeumpedagógiai tér kialakításával növeljük. A szokásos mód helyett, ahol az ötlet pártolói és ellenzői elmondják érveiket, a vita egyre hevesebb és a végén esetleg nem születik konszenzuson alapuló döntés, most próbáljuk ki a párhuzamos gondolkodást, azaz a gondolkodó kalapok módszert, és alkalmazzuk a különböző gondolkodásmódok mindegyikét, egymás után. Első lépésben mindenki az információra (fehér kalap) koncentrál: a csoport összegyűjti a lehető legtöbb tényt, adatot, információt, ami egy ilyen átalakításhoz kell. Mi hiányzik? Mit kellene még tudnunk? Hogyan juthatunk hozzá az információkhoz? Az egymásnak ellentmondó információkat is lejegyezzük, az ellenőrizhető tényéktől az egyéni véleményekig, akár a híresztelésekig is, mindent. Második lépésben mindannyian koncentráljunk az érzéseinkre (piros kalap): hogyan érzünk az adott pillanatban? Milyen érzéseink vannak a múzeumpedagógiai tér kialakításával kapcsolatban? Az érzelmeket nem kell indokolni, magyarázni. A megérzések az adott téma ismeretéből is fakadhatnak és rendkívül értékesek lehetnek. 8 Kapcsolatok és célok (Johnson, 1986) (lásd Függelék, 143. oldal) 5 Edward de Bono (1933-) orvos, pszichológus, a párhuzamos gondolkodás elméletének kidolgozója 96
