Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
3. TANULÁS CSOPORTBAN 3. TANULÁS CSOPORTBAN 3.1. A CSOPORTÉPÍTÉS ÉS A CSOPORTBAN TANULÁS FOLYAMATAI Mi a tanulás? Tudásátvitel? Aktív felfedezés? Dialógus? Önmegvalósítás? Amennyiben a tanulást az életen át történő önmegvalósításnak tekintjük, a társadalom és az egyén egymásra utaltsága miatt az is világos, hogy a tudást közösségben hozzuk létre. A műhelymunka-sorozatban létrejött közös tudás egy év közös munkája és mindannyiunk érdeme. Egyben alapja az irodalmi emlékházak megújulására törekvő új, muzeológiai hálózatnak. Csoportdinamika Az emberrel foglalkozó tudományokban, az emberre gyakorolt hatásoknak a vizsgálatában nagy fordulatot jelentettek a szociálpszichológiai módszerek.5 A szociálpszichológia az emberrel foglalkozó különféle tudományágak érintkezési övezeté5 Kurt Lewin (1890-1947, amerikai pszichológus, a szociálpszichológia atyja) mezőelmélete szerint „Az egyén önmagában »semmi-, létezését a környezet bizonyítja, amelyben él és szüntelenül hat rá. A személyiség különböző szituációkba, mezőkbe kerül, melyekkel folyamatos kölcsönhatásban van, így az ember csak a szituációval együtt érthető meg. Ahogyan az egyén megél egy adott szituációt, az a pszichológiai valósága. A környezet is dinamikusan strukturálódik, változik, ahogy az egyén. Elsősorban a szükségletek strukturálják a körülöttünk lévő mezőt, vagyis a környezetben történő változás szükségletek által meghatározott, s a környezet ezáltal kap jelentést, így lesz valenciája. A pszichológiai mező jelentése mindenki számára más, így az adott dolog valenciája is egyénenként eltérő. Ez a dinamikai erőrendszer feszültséggel feltöltött entitásként írható le. A viselkedést a pszichikus mezőben megjelenő erők játéka, ütközése, kiegyenlítődése határozza meg (vonzások és akadályok erőtere, melyek meghatározzák a szükségletvezérelt cselekvéseket)” (forrás: sugi.uni.hu/szemelyiseg/LEWIN.DOC letöltve: 2009. dec. 22.). 93
