Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
TÉMÁK ÉS GYAKORLATOK (öntvény, korrózió), biológia (állatok, növények), földrajz (országok természeti jellemzői, politikusai), történelem (rendszerváltás, híres történelmi személyiségek), magyar irodalom (Petőfi), vizuális nevelés tantárgyakkal kapcsolatban és „osztály- főnöki” órán is (érték). Hasonló módon a tárgyakkal való tanítás során a legkülönbözőbb múzeumi tárgyak legkülönbözőbb tulajdonságait hozhatjuk előtérbe, a szándékunknak megfelelően. Ugyanakkor egy ilyen feldolgozás a tantárgyakon átívelő, a tantárgyközi gondolkodást, nevelést is segíti. A tanulók egy apró, könnyen elvégezhető feladatot kaptak (bár az első pillanatban sokan érzik képességeiket meghaladónak). Ön is remélhetőleg elvégezte, kedves Olvasó, és ezzel észrevétlenül egy kicsit bevonódott a tevékenységbe, a feladatot kissé magáévá tette, a megoldást valószínűleg aktívabban kereste/várta. A kérdések nem véletlenszerűen hangzottak el, hanem egy bizonyos rend szerint, amit Voris és munkatársai (1986) javasolnak nagyszerű munkájukban. Az egyes sorszámmal jelzett típusaik említésekor a kérdéseket más tipizálás szerint is jellem- zem (Fadem, 2009). Adatgyűjtő kérdések - milyen az alakja, színe, mekkora stb., a tárgy és megfelelő segédeszközök jelenlétében precízen megválaszolható, közvetlen, zárt kérdések. Adatrendező kérdések - hogyan viszonylik más pénzérmékhez anyagában, összetételében, szimbólumaiban stb., más pénzérmék ismeretében vagy jelenlétében megválaszolható, közvetlen, zárt és nyitott kérések. Eltávolító kérdések - már a pénzérméken túl: anyagának tulajdonságai, mit és kit miért ábrázolnak rajta stb., sok más háttérismeretet (vagy további kutatást) feltételező, közvetlen és közvetett, zárt és nyitott kérdések. Affektiv kérdések — mennyire tetszik, mennyit ér, kinek mennyire fontos, mire használható még stb., közvetett és nyitott kérdések, olyan kérdések, amelyekre már nemigen van helyes válasz. Természetes, hogy az élő beszélgetést megölné, ha szigorúan ragaszkodnánk a kérdéseknek ilyen egymásutániságához. Számtalanszor „kisiklik” a beszélgetés, és magasabb kategóriájú kérdéseket tesznek fel maguk a tanulók, vagy kérdések nélkül is ilyen irányba terelődik a beszélgetés. Tapasztalataim szerint indítani mindenképpen az egyszerű, közvetlen, adatgyűjtő kérdésekkel érdemes, befejezni pedig az érzelmeket előhívó, a fantáziát is megmozgató kérdésekkel. Ez a didaktikus út. A hatáskeltés a figyelemfelkeltésnek egy másik jó módszere. Az esetleg azt kívánja meg, hogy legelőször a sor végéről válasszunk szempontot és az érzelmekre, a szívre, lélekre ható affektiv kérdéssel indítsunk. Ezt mindenki a saját tanítási stílusa, elvei, tapasztalata alapján végzi. 132