Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)

Témák és gyakorlatok

6. EMLÉKHÁZAK ÉS ISKOLÁK

sége). Végül az emlékház meglátogatása szolgálhatja a tanulók általános tájékozódását, műveltségének elmélyítését is, mindenfajta aktualitás nélkül. Ha a látogatást sikerül maradandó emlékké varázsolnia a pedagógusnak és az emlékházban dolgozóknak, akkor az emlék évek múlva is feltör, és növeli az iskolai oktatás hatásfokát. Az ott látottak, a miliő, a valódi tárgyak abból a szempontból is fontosak, hogy ellensúlyozzák az elektronikus médiumokon át egyre követelődzőbben a diákok figyelmébe férkőző virtuális valóságot.

A bemutatóhelyek kiválóan alkalmasak a tantárgyi szegregáció csökkentésére, a téma (projekt) rendszerű, a nem szakrendszerű oktatás támogatására (lásd pl. Hársas, 2000; Török, 2006). Hiszen Móricz tiszacsécsei szülőháza nemcsak az írót állítja elénk, hanem a Felső-Tiszavidék faluját is (földrajz, honismeret), a letűnt népi építészetnek jeles példáját is (történelem). A közeli Tisza-part biológiai megfigyelésekre ad lehetőséget, a falubéliekkel való beszélgetés a magyar nyelv és irodalom körében tárgyalható meg, az egész környezet nagyon markáns, a városi környezettől elütő megjelenése a vizuális nevelést támogathatja stb.

Az iskolai és múzeumi oktatás/nevelés néhány jellegzetessége

A témáról bőségesebben is olvashatunk a Múzeum és iskola 2009 c. kiadványban (Vásárhelyi, 2009, letölthető a www.mokk.muzeumokmindenkinek.hu honlapról). Vannak alapvető különbségek az iskolai és a múzeumi tanóra, tanítás, tanulás között, és sokféle kapcsolódás (pl. Vásárhelyi és Sinkó, 2004). Egy a SMEC-projekt eredményeképpen készült kötet (Xanthoudaki, 2002, magyar nyelven is letölthető a www.museoscienza.org/smec címről) több tanulmánya foglalkozik e kérdéssel, különböző országokban tárgyalva a lehetőségeket. Miotto ebben a kötetben az alábbi módon hasonlítja össze a két, formális (iskolai) és informális (jellemzően nem iskolai) tanulási formát:

125