Gulyás Gabriella - H. Bagó Ilona (szerk.): A kezdet a egésznek a fele - Múzeumpedagógiai füzetek 1. (Budapest, 2010)
Témák és gyakorlatok
TÉMÁK ÉS GYAKORLATOK A tanítási dráma egyes formái, a problémamegoldó dráma vagy a „szakértő köntösében” játék sikeres lehet a kiállítás konkrét, tantárgyhoz kapcsolódó vagy interdiszciplináris feldolgozásánál. Komplex megoldásai pedig a kiállítás mélyebb üzenetének átadásánál, a diákok saját életéhez kapcsolásánál alkalmazhatók sikeresen. Néhány szempont múzeumi drámaórák tervezéséhez A drámaóra - dramatikus játék vagy tanítási dráma - tervezésekor kiindulhatunk egy adott múzeum adott kiállításának témájából vagy kereshetünk az iskolai tantervhez, tananyaghoz illeszthető kiállítást. Mindkét esetben érdemes minél több megközelítést, ötletet összeírni, majd ezek közül választani (lehetőség szerint a csoport igénye alapján, múzeumban dolgozva a legtöbb csoport igényeihez illőt). Az időkeret is meghatározó tényező - ideális esetben a dramatikus tevékenységekre minimum másfél-két órát szánjunk. így lesz időnk a kontextus kiépítésére, a problémafelvetésre, a konfliktus kibontására, a nézőpontok és megoldási lehetőségek feltárására, az érzelmi mélyítésre és a lezárásra is. Figyelembe kell vennünk, hogy az egyes csoportok drámás jártassága, játéktapasztalata igen eltérő lehet. Ez sokszor csak a foglalkozás közben derül ki, ilyenkor merjünk változtatni, egyszerűsíteni a gyakorlatokon. Természetesen a helyszín, a múzeum, kiállítási tér fizikai adottságai, a rendelkezésre álló hely is keretet szab a tevékenységeknek. Jó, ha van hely és lehetőség az egész csoportos és a kis csoportos munkára is, el tudnak helyezkedni a gyerekek úgy, hogy láthassák a társaik által bemutatott jeleneteket. A múzeumi drámaórák akkor igazán egyediek, ha a múzeum, a kiállítás, esetleg egyes tárgyak meghatározó szerepet játszanak a foglalkozásban. Erre figyeljünk oda - a jelmezek, kellékek alkalmazása segítheti a helyzetek feldolgozását, de amikor lehet, mindig kapcsoljunk vissza a kiállításhoz, a kiválasztott tárgyhoz, műalkotáshoz. A foglalkozás tervezésekor határozzuk meg a drámaóra témáját, a kapcsolódó tanulási területeket - melyek jelenlétére és arányaira a foglalkozásban a tervezési folyamatban figyeljünk oda - és az óra fókuszát. Ez legyen egy kérdés, melynek megválaszolására, megértésére a foglalkozásunk vállalkozik. A foglalkozás során alkalmazott formák kiválasztása, az átadandó információk tartalma és mennyisége e kérdés, illetve a válaszhoz segítés mentén történjen. Fontos, hogy a dramatikus tevékenység kezdéseként egy izgalmas, közös játékban való részvételre hívjuk a gyerekeket, ezáltal felkeltjük a figyelmüket és megmozgatjuk a fantáziájukat. A keret- történet és a résztvevőknek megajánlott szerepek kiválasztásakor minél jobban 112
