Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

V. fejezet: Az orvostovábbképzés fejlődése a felszabadulás után. Az Orvostovábbképző Intézet létesítése és működése

audio-vizuális program (színes tv-lánc és video-recorderek) egészítik ki a gyakorló laboratóriumok (mikroszkópos laboratóriumi vizsgálatok) technikai feltételeit. Megkezdődött a távoktatás eszköztárának kialakítása (film, hang­felvétel), amely lehetővé teszi, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok folya­matos továbbképzése kialakuljon. Az Orvostovábbképző Intézet klinikái, intézetei és az országos intézetek bázisán működő tanszékek a kötelező továbbképzés mintegy 70—-80 %-át végzik az intézmény keretei között. 1975 óta a továbbképzésbe bekapcsolódott a szombathelyi, győri, miskolci és szolnoki megyei kórház, ahol az Intézet szervezésében és közreműködésével a főorvosi kar tanfolyamokat tart a bel­gyógyász, sebész, gyermekgyógyász és szülész szakorvosok részére. A kihe­lyezett tanfolyamok elsősorban a regionális továbbképzés céljait szolgálják, színvonaluk azonos a központi intézményben szervezettekével, és a továbbkép­zésben részt vevő kórházak szakmai és technikai felkészültsége, a vezetők ál­dozatkészsége indokolja a decentrumok fokozott bevonását a továbbképzési feladatok megvalósításába. A gyógyszerészeti szakképzés és továbbképzés hivatalosan 1972-ben kezdő­dött, de már 25 éve folyik az Országos Gyógyszerészeti Intézet szervezésében. Az 1972. évi egészségügyi miniszteri rendelet értelmében G, az 1979. évi ren­delet szerint 12 szakterületből szerezhetnek szakképesítést a gyógyszerészek. Ezek a következők: — gyógyszertechnológia — kémiai (fizikai-kémiai) gyógyszerellenőrzés — biológiai gyógyszerellenőrzés — mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés — gyógyszerhatástan — toxikológia — preparatív kémiai laboratóriumi vizsgálatok — közegészségügyi-járványügyi laboratóriumi vizsgálatok — klinikai laboratóriumi vizsgálatok — farmakognózis (gyógynövényismeret) — gyógyszerellátási és gyógyszerügyi szervezés — egészségügyi-gyógyszerügyi igazgatás. A több mint 4500 gyógyszerész szervezett továbbképzésébea vidéki gyógy­szertári központok tervszerű bevonása indokolt volt. A szakgyógyszerészi vizsgákkal kapcsolatos teendőket az Országos Szakgyógyszerész-képesítő Vizsgabizottság látja el. A Vizsgabizottság szerves részét jelenti az Országos Szakképesítő Bizottságnak. 1980-ban az egészségügyi miniszter utasítása alapján megkezdődött a klinikai szakpsychologusok kétéves képzése. Az Országos Ideg-Elmegyógyin­tézet bázisán működő Neuropsychiatriai Tanszék Neurológiai Tanszékre és Psychiatriai és Klinikai Psychologiai Tanszékre tagolódott. Ez utóbbi a Budapesten működő egyetemi klinikák és tanácsi intézmények klinikai psychologiai munkahelyeivel együttműködve szervezi, ellenőrzi és végzi a klinikai szakpsychologusok képzését. A klinikai-farmakológia fejlesztése érdekében az egészségügyi kormányzat, együttműködve az Ipari Minisztériummal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és a gyógyszeripar vezető szerveivel, felülvizsgálta a klinikai ki­vizsgálóhelyek szervezeti felépítését és telepítését, továbbá a klinikai-farmako­lógiai ismeretek oktatását a szakorvosképzésben és továbbképzésben. A

Next

/
Thumbnails
Contents