Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

II. fejezet: A szervezett orvostovábbképzés 1883-tól 1945-ig

II. F E J E Z E T A SZERVEZETT ORVOSTOVÁBBKÉPZÉS 1883-TÓL 1945-IG A szünidei kurzusok szervezését a budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának tanári ülésén, 1883. május 5-én határozták el. Az értekezleten Markusovszky elnökölt, a jegyzői tisztséget Müller Kálmán töltötte be. Az előterjesztő Fodor József volt, aki indítványozta, hogy a berlini és a boroszlói példát követve, a vidéki orvosok számára kéthetes ismétlő kurzusokat szervezzenek. Az indítványt elfogadták, és a feladat érdekében Végrehajtó Bizottságot alakítottak, amelynek elnöke Fodor József, titkára Müller Kálmán lett. A továbbképző kurzusok tervét számosan kételkedve fogadták. Balogh Kálmán németmajmolásnak nevezte. Schwimmer Ernő szerint a klinikák és a kórházak állapota nem alkalmas a továbbképző kurzusok megtartására. Az első kurzus szervezésére 1883. szeptember 7—16. között került sor, amelyen 1 20 hallgató vett részt. A 24 előadó között 6 nyilvános rendes, 8 nyilvános rendkívüli, továbbá 7 egyetemi magántanárt találunk. A továbbképzés céljait a Bizottság a következőkben fogalmazta meg: a gyakorló kartársakkal rövid idő alatt megismertetni az egyes tudományszakoknak gyógygyakorlati jelentősséggel bíró újabb kérdéseit, műel járásait, gyógymódokat, különös gondot fordítva arra, hogy a kartársak mindezekről ne csak közvetlen tudomást szerezzenek, hanem azok alkalmazásában és kivitelében magukat kellően be is gyakorolhassák". A tanfolyam részvételi díja 30 forint volt. A Bizottság nem akarta, hogy ingyenes legyen, de számolt a részvevők anyagi lehetőségeivel. A részvételi díjakból fedezte a rendezés költségeit, de a fennmaradó összeget orvosi közcélokra fordította. A második kurzus elnökévé Korányi Frigyest, titkárának ismét Müller Kálmánt választották. A Végrehajtó Bizottság 3. ülésén a kurzusok tapasztalatait értékelték és a programot módosították. Korányi Frigyes a júniusi hónapot javasolta a tanfolyam megtartására, de a többség szeptember mellett döntött és csak 15 év múlva tértek át a júniusi rendezvényre. Az 1886. évben tartott ülésen megfogalmazták: ,,A szünidei cursusnak kettős célja van. Az egyik, hogy az orvosoknak módot nyújtson az alapképzés kiegészítésére, a második, hogy pótolja ama hiányokat, amelyek a gyakorló orvosoknál idővel azáltal keletkeznek, hogy az újabb vívmányokat gyakorlatilag elsajátítani nincs alkalmuk. Ezen kétféle célnak csak kétféle cursus felelhet meg. Az előbbinek egy hosszabb, alapképző cursus, az utóbbinak egy rövidebb ismétlő cursus, amely különösen az újabb vívmányokra és egyes kórhatározó és orvoslásbeli fogásokra vesse a fősúlyt". 29