Endrőczi Elemér: 100 éves a magyar orvostovábbképzés 1883-1983 (Budapest, 1983)

I. fejezet: A szervezett magyar orvostovábbképzés előzményei

Ferenc (1803—1833) oktatta, és ebben az időben még a szemészet és a szülészet nem különült el önálló diszciplínaként. Stáhly Ignác, aki a bonctan rendes tanára volt a pesti egyetemen, szintén országos hírű sebésznek számított. A modern magyar sebészet megteremtője Balassa János, aki 1843-ban került a pesti egyetemre. Nemcsak kiváló manualitású sebész volt, hanem tudományos igénnyel művelte szakmáját. Felhívta a figyelmet a ,,kórokok és okozatok viszonyai kutatására". Egységes klinikai szemléletet vallott; visszatért a kérdésre, hogy ,,lehet-e a sebészetet a belorvostantól elválasztva gondolni?". Munkatársai között több kiemelkedő sebész volt. Lumniczer Sándor a „képlő sebészetről" címen (1844) írta meg az első magyar nyelvű sebészplasztikai művet. Annak ellenére, hogy a fülészet még nem volt önálló szakma, figyelemre méltó Cseresnyés Sándor Veszprém megyei főorvos magyar nyelvű könyve, amely 1832-ben „A hallás élőműszereiről, a hallásról, ezeknek bajairól és orvoslásokról" címen jelent meg. Az első műtétet éternarkózisban Balassa végezte 1847. január 11-én, majd a következő napon Flór Ferenc a Rókus kórházban szintén étert alkalmazott, Cseresnyés Sándor pedig Veszprém megyében. Ugyanebben az évben Turnovszky Frigyes a, fogműtéteknél alkalmazta az éternarkózist. Az Orvosi Tár több cikkben foglalkozott az éter használatával, amelyet 1846-ban Bostonban használtak először. A folyóirat hasábjain Karsay Lajos műtősnövendék beszámol arról, hogy a Wattmann-klinikán „ügytársamnak dr. Markusovszky Lajosnak aether belégzése után elsőként sikerült tökélyesen öntudatlan mámorba esnie". Az a gyorsaság, ahogyan a magyar orvosok meghonosították a külföldi tudományos élet újabb eredményeinek alkalmazását, a kloroform használatának bevezetésével is alátámasztható. James Young Simpson edinburghi szülész és nőorvos 1847. november 4-én használta először a kloroformot, de az Orvosi Tár 1848. évi számában már részletes tájékoztatás jelent meg. Flór Ferenc 1847. december 20-án már három kisebb műtétet hajtott végre kloroform narkózisban, amelyet Würtzler Vilmos pesti gyógyszerész állított elő. A szemészetet a XIX. század első évtizedeiben a sebészet keretében tanították. Stáhly György létesített először pár ágyas részleget a szemészeti betegeknek 1799-ben, és az első országos szemész-főorvosi állás szervezésére 1802ben került sor. A magyar szemészet lényegében Fabini János Theophil működésével kezdődött. Fabini János nagy jelentőségű munkája a „Doctrina de morbis oculorum" nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szemészorvosképzésben is jelentős volt. Magyarul 1837-ben jelent meg „Tanítmány a szembetegségekről" címen. Szükséges megemlíteni Grósz Frigyes nevét is, aki a nagyváradi szegény vak kórház alapítója és a hazai szemgyógyító intézetek felállításának kezdeményezője volt. Az első magyar gyermekgyógyászati könyvet, amelyben 100 gyermekbetegség leírása szerepel, Csapó József debreceni orvos és fizikus írta 1771-ben. Alig 20 évvel később jelent meg Domby Sámuel borsodi főorvos munkája: „Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáinak megesmerésekről és orvoslásokról" (1794). A viszonylag gazdag magyar nyelvű gyermekgyógyászati irodalomból is figyelemre méltó Flór Ferenc könyve, amely „Kisdedápolás" címen 1833-ban jelent meg. A gyermekgyógyászat kezdetben a szülészet keretében fejlődött. A tudományos gyermekgyógyászat hazai megteremtője Schoepf-Merei Ágost volt, aki 1839-ben létesítette a Pesti Kisdedek Kórházát a mai Puskin u. 8. szám alatt (régen Otpacsirta utca). Schoepf-Merei Ágost tekinthető az ortho16