Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

23. szám

— 362 Főszólitás a magyarországi orvostestülethöz. Magyarország megyei főorvosaihoz folyó 1848—ik év április hava 28-dik napján egy felszólítás intéztetett a pesti orvoskar által, hogy azon nyomtatott javaslatra, mellyet ő „az állódaliul közegésségi, és orvosi iigy rendezéséről hazánkban" készített s meg is küldött, véleményeiket , s illetőleg észrevételeiket a pesti orvoskarhoz junius 1-sö napjára benyújtsák. Ez rendén is volt ! mert meg kell fontolni azt is , hogy mivel a legszélesebbre terjedő orvostudományra, s ennek gyakorlatára irott, s szorosan kiszaboit gyógy-törvényczikkek nem létezhetnek , hanem ennek igazságait csak a tapasztalás bírálja meg, lehetnek-e ezen tekintetben szoros értelemben vett hivatalnokaink, s bírálóink ? kiváltkép azok , kik e tapasztalatokban a betegeknek gyógyításánál, bonczolatoknál, s más vizsgálatok alkalmával részt nem vesznek, s nem is vehetnek; s kell-e a szükségeskép szabad orvosi gondolkodást, s cselekvési módokat valamelly hivatalnoki s birói tekintélynek, mellyet a pesti orvoskar javaslata igényelni látszik, sőt imitt amott emberi szenvedélynek is alája vetni?! Tagadhatatlan az is, hogy a testületek rendezése, jogok osztogatása csak országgyűlési tárgy lehet, és igy az orvosi testület rendeztetése is, s az átalános közegésségi ügynek elintézése országos tekintetet igényel. Melly csudálatos, s reánk nézve nem pest-budai orvosokra nézve meglepő tehát azon hir, hogy a pest-budai orvos urak odamüködíek , hogy mielőtt Magyarország orvosi közönsége a föladott tervhez csak hozzá is szólhatott volna, pár nap alatt ama „sine nobis de nobis" példabeszéd szerint orvosi fö hivatalok már el is foglaltattak. Nem halgathatom el, hogy el vala itt mellőzve azon törvényes út s mód , miszerint a hivatalok ekkoriglan a közönség befolyásával töltettek be; nem volt a megyei orvosokra, kik sokszor országunk szabadságának bű bajnokai voltak , s kik a magyar földnek, s népnek természeti tulajdonit, életmódját, szokásait, szükségeit, nyavalyáit, házi és orvosi gyógymódját sok évi gyakorlatból ösmerik, kik eddig a népet a dühöngő ragadvány nyavalyáktól oltalmazták, semmi tekintet. Részemről elfő-