Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

21. szám

— 336 — héj. — Dr. Adelmann zu Dorpát (Med. Zeit. Russl. Nr. 49. 1846J Dr. Cs. A szemlob álarczos közbehagyó lázáról (Ophthalmia intermittens larvata.) Pécs környékén, hol a váltólázátalán véve ritkább jelenet, mint Magyarhon más vidékein, W. tapasztala, miszerint az egyik, vagy mindkét szemet gyakorta sajátlagos lob lepi meg , melly többnyire csúzos , hurutos vagy köszvényes jellemmel lép föl.— Több esetben ismét a szemhéjak orbánczos daga mutatkozik , és ekkor a szemhéj köthárlyájára kis, később sárgává változó pontocskák rakódnak , a szeiw keményen vörösödött köthártyája nem ritkán tetemesen megdagad ; mindkét esetben azonban a szem a világosságot nem tűri , és a látás gátolva van. Ezen közönséges kóra a tavasznak és ősznek leginkább középkorú személyeket lep meg, különösen nyirkos alkotmányuakat, vagy ollyakat, mellyek aranyér vagy havitisztulás zavarásaiban szenvednek, és ekkor a betegek fejük egyik részéni szaggató, szúró fájdalomról panaszkodnak , s magukat bádjadtan, leveretten érzik. A jelenségek többnyire éjfél tájban állanak be, és nappal közbehagynak (intermitliren), a tárgyilagosak pedig a roham után gyöngébbekké lesznek. A betegek képesek a szembeni égető érzeményből a roham bekövetkeztét előre meghatározni. Ritkán vannak nyilvános meleg és hideg változásu lázas rohamok jelen, az emésztés gyakran zavarva van. A kór magára hagyottan a szemhártyán és a szemfényen nyirkos izzadmányt nemz, néha a lencse előre nyomul, s az előcsarnokba is bé esik, miért a most leirt bajból előheg (Synechia auterior), sőt csap is (Staphyloma) következhet. Kór visszaesések gyakran történnek , az élőjóslat ha a korjellem korán kiismertetett, nem épen kétes. A lob és köszvényellenes s izzasztó szerekre szerző semmi sikert nem tapasztalt; ellenben ezekkel párosultan, vagy nélkülük az olvasztó szerek és hánytatok, a kínai és két esetben a szoral jó következettel hatottak. — Von Wehle (Österr. Wochenschr. Nr. 16. 1846J . Dr. Cs. Hivatalnyelés. Dr. Cseresnyés Sándor Veszprém-megye első főorvosává neveztetvén ki; folyó május elején lakását Pápáról Veszprém városába tevé át. — Helyébe 2-dik főorvossá Dr. Hoffelder József neveztetett ki. Kiadó hivatal Szervitatér 442. sz. alatt.