Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)
14. szám
- 217 nézve a cholera, idegbántalom és különösen a dúczrendszer bántalma, melly először a napdúczrendszert azután a tengéletet, edény és bőrrendszereket támadja meg. — A cholera szerelésénél nagy ellenmondatokra bukkantunk, mellyekbül kiviláglott, hogy a terjedelmes alkalmazása a melegnek, izgató szereknek és mákonynak nagy károkat okozott, a legszerencsésebb szerelési mód, mellyre a tapasztalás tanított ebben állott: először hánytató ipecacuannhábul, később rendszeres alkalmazása a hideg viznek külső-és belsőképen ezen szerek a cholera elleni legerősebb fegyverekhez tartoznak. Az úgynevezett gutaütéses choleránál (chol. apoplectica) és azon fajaknái, mellyeknél nagy vértorlódások történnek a fej és mell felé, vérbocsátások szükségesek , de magánál a közönséges choleránál ártalmasak. — A cholera kezdetekor az úgynevezett cholerás hasmenésekben és a lábbadozási időszakban , mellyben nyugtalan, álmatlan éjek merítik ki a beteg erejét, valamint a részegeseknél is jó hatású volt a mákony, de magában a cholerában ártalmas. A fekete kávé és a hugyag (ammonium) szinte jó pótszerek voltak a cholerában. Általában a gondolkozó orvos nem követhet bizonyos szabályt betegei gyógyításában , mert ezek a körülmények és egyéniségek által minduntalan módosíttatnak. Azok számára, kik a recepteket gépileg leírják , és a durva empiricusok számára, kik vagy bizonyos alakok közé szorítkozva, azt gond nélkül minden betegségekre alkalmazzák, vagy kik bizonyos betegségek nevei ellen bizonyos vényeket használnak , azok számára nem létezik ésszerű orvostan. Azon orvos , ki nem gondolkozik, nem individualizál, ki nem tekint mélyebben a betegségek természetébe, ki nem tudja méltányolni a körülményeket, mindég tévutakra fog vezettetni; és szüntelenül ócsárolni fogja a természet változékony törvényeit, pedig a hiba tulajdon egyéniségében rejlik. Kivonatok idegen lapok- s mnnkákbnl. Gyógyszer- és kórtan. A kii/fül elképezése némelly esetei, s ebben szenvedő személyek hallás tehetsége fölötti kísérletek észlelése. A szerző 1843-dik évben egy figyermeket látott, kinek fülei külső hallómenete becsukódva és átalán tökéletlenül kifejr
