Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)
10. szám
- 153 történvén, s a fúrt csőbe- és kimenete egyforma bővé tétetvén, az elefánt-csont megolajozott pálczácskát egy könnyű fakalapáccsal beverni kell, annyira, hogy egyik vége a kar átelleni oldalán érezhető legyen. — Az elefánt-csont pálczácska 3—4 hüvelyknyi hosszú kerekded, és hegyes fúrónál kevéssel vékonyabb legyen , hogy ekkép a fúrt csőbe könnyen bemehessen, s ha még kellene, és a csont megdagadna, törés nélkül kihúzni lehessen. Ugyanezen műtéti kezelés szükséges a csont alsó végén is. A kiálló pülczácskák óvásául ezek végére egy maroknyi bodor tépés tétetik föl. Ekkor a kar körül egy hosszam vezettetik, s egy rövid beburkolt kallpapir zsindelbe tétetik ; az egész pedig 3 röf hosszaságu flanel- kötővel körülvétetik; az igy bekötözött kart süvegtokba (Mitelle) helyezni és a betegnek kényelmes fekvéséről gondoskodni kell. 2-or. A czombkoncz álizülése műtétekor a végtag megfeszítése legczélszerübben a Dzondi-Hagedorni készlete által történik , hol nevezetesen az ép végtag a zsindelhez csatoltatik , és a kóros részröli láb kellően kinyujíatván szijak által a láb— polezhoz köttetik. Ha ekkép a végtag lehetőleg kinyujtatott, úgy hogy a tört végek szabdaszerinti fekvést nyertek, ekkor nedves homokkal töltött tenyérnagyságu zsákocskát szükség a törés alá tenni, melly emeltyűként a csontvégeket alólrul a ezomb fölszine felé nyomja , és igy a bőrt megfeszítse. Ezután a törés fölső végén V 2— 3/ 4 hüvelyknyire távolabb szúrás tétetik, erre a lúdtollnál kissé vastagabb fúróval a csont fölülről lefelé haránt átfuralik, a fúrással okozott csont porait azonban eltávoztatni, és a 4 hüvelyknyi hosszú megolajozott pálczácskát a fúrt csőbe verni kell. Ezek megtörténtével a zsákocska a törés alól elvétetik, és a végtag a kinyújtó erőmű által egyenes irányban tartatik. A többi kötözési kezelés a szerint a hogy fölebb a fölkarnál emiitök , hajtatik végre, azzal a megjegyzéssel, hogy itt már 4 rőfnyi hosszú flanelkötőt kell használni. 3-or. Az alkaroni álizülések gyérek, és közönségesen az egymásra dült szalagos kötelékek által összetartott végek görbülésével és térdalaku kicsucsorodással jönek elő. Ezek műtéténél azon kell lenni, hogy az alkar egyenesen meghajlítathassék , de ha ez nem lehetséges , úgy a megrövidült szálagokat és a szálagok közötti állományt éles késsel bór alatt át kell metszeni, a sebre nyomadékot és zsindeleket alkalmazni, és ekkép
