Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 4. folyamat 1. kötet, 1-26. sz. (1848)

8. szám

— 116 — jobb őket előre ásott árkokba hajtani, összetaposni és földdel be'fedni. Hogyha pedig már tökéletesen kifejlődtek , és szárnyakkal el vannak látva, akkor előzhetők lármával, lövéssel, füsttel , kaszák összeverésével, hanem többnyire csak egyik szántóföldről a másikra , és igy az egészen még sincs segítve. — Fölhajtani őket csak déltájban lehet, reggel és estve nem röpülnek a nedvesség miatt. Egész éjszakán át esznek, egy kalászon 10-en is ülnek és azt tövig leeszik. Elűzésükre szükséges egész helységeket kiküldeni, kik seprőkkel ellátva a sáskákat árkokba seprik , összetapossák és földdel befedik. — A milanói kormány "egyszer jutalmat szabott minden zsák sáskára, és egy nap alatt 12,000 zsák töltetett meg sáskákkal. — (Okén Allgemeine Naturgeschichte für alle Stände. Thierreich. 2. Bd. Stuttgart 1836.) Különben ezen sáskák élete nagyon tartós , én ötöt kaptam Kőrüsrül 23-dik augustusban Galgóczy Gábor orvosnövendék szívességéből, s daczára annak, hogy gombostűvel át vajának szúrva , még 28-ik augustusig éltek. A vándor sáskák kelet honos csapásaihoz tartoznak, s már a bibliában előfordulnak Pharao (iz csapásai között, ott nagy pusztításokat tesznek a mezőkön, úgyannyira, hogy miattok egész városok, faluk kivándorolni kénytclenittctnck. Csapatonkint vándorolnak s egy helyütt pusztítva gyakran megkímélik a szomszéd földeket. Magyarországba is sokszor berontottak és bizonyára Palaestinábul, hol számosan vannak , Consíantinápolynál átszárnyalnak a tengerszoron, s úgy azután Magyarországba. — 1748-ban egy csapat Magyarországon keresztül Némethonba, Hollandiába cs egész Angliába eljutott. Az alattvalóiról atyailag gondoskodó austriai kormány jegyzőkönyvbe rendelte iktattatni azon sáskacsoportokat, mellyek 17ú7-ben Erdélyt, 1748-ban pedig Magyar- cs Némethont pusztították; e jegyzőkönyv után akkor a sáskák Moldva- ós Oláhországokbul olly nagy csoportokban jöttek, hogy elhomályosították a napot, és az embert fényes nappal 20 lépésnyi távolban nem lehetett kivenni, minden zöldet megemésztve csak a puszta földet hagyták hátra; az elüzetési módok között legjobb volt a sertéseket közükbe kergetni, — Keleten eledelül szolgálnak a sáskák , s mondják hogy izük hasonló a rákéhoz. Szárnyaikat és lábukat elvetve vajban kirántják, vagy pedig eczetbe és sóvizbe márt-