Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)
3. szám
— 43 — Kivonatok idegen lapok- s munkákbul Gyógyszertan. Az eczetsavas óloméleg és mákony hatásáról vérzést hajlamban (Diathesis haemorrhagica.) Egy ifjúnál 4—5 éjszaka egymásután vérhányási rohamok mutatkoztak. E mellett nyakában egy nagy daganat támadt a légcső mellett s a jobb mellbicczentő (Sternocleidomastoideus) alatt, melly a kopogó fájdalom, forróság és feszültség miatt úgy látszott, hogy tályoggá lcend. Dr. Hill ennélfogva pépborogatásokat rendelt, belsőleg pedig a vérhányás miatt fölereszlelt kénsavat ; mind a mellett a vérhányás még nagyobb mértékben köszöntött be. Azt lehele gyanítani, hogy összeköttetés van a daganat kitágult hajszálüterei és a bárzsing között, mellynek takhártyájában a kis edények vérdusak és kitágulva voltak, s cseppenként ürifék a vért a bárzsingba, melly innen a gyomorba jutott sa vérhányá t okozá. A beteg nagyon elgyöngült voll. Szerző ezeknél fogva az eczetsavas ólomélegct rendelte 1 '/ 2 szemernyi adagokban, V2 szemer mákonnyal minden 2-dik órában. Az eredmény igen kedvező volt; mert a vérhányás megszűnt s a daganat igen hirtelen elenyészett. Ezen szer kedvező hatását megkísértette szerző a vérzési hajlam egy másik esetében is, hol a beteg állkapocs-csúzban és foghús-daganatban szenvedett; CSy gyönge karczozás (Scarificatio) után erős és tartós vérzés köszöntött be, mellyel a közönséges szerek által nem lehetett csilapitani. Néhány eczetsavas óloméleg és mákonyból készült labdacsok alkalmazására, s kénsavas rézélcg-oldatba mártott tépetteli nyomásra a vérzés azonnal megszűnt, s az eset igen szerencsésen végződött be. Ezen szer alkalmazásával azonban nem kell sokáig késedelmezni, hogy a vérveszteség tetemes ne legyen. Szerző azt hiszi, hogy az eczetsavas óloméleg hatása a vér alkatrészeire s valószínűleg az edények hártyáira vegytani szempontból még kimagyarázhatlan, minthogy csekély adagokban is már olly jelentélyes hatást fejleszt ki — ( Loral med. Gaz. ÍS47.J