Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

3. szám

— 38 — vételi, mert a havad/ás és terhesség időszakain kivűl, csak csekély az edénymunkássága. Könnyű átlátni, hogy ha egyszer az életi összehuzódckonyság a hajszáledények egy részeben , szélhüdve vagy csak tetemesen meggyöngülve van, az azokat kitömő vérnek lassanként pangani kell. A többé nem mozdított vér a rostonya megalvása által csakhamar megaludt tömeget képez, mellyben többé vértekecseket megkülönböztetni nem lehet. De a megoszlás és a résznek ez által föltételezett elhalása egyátalában nem minden körülmények között közvetlen eredménye annak. A megoszlása azon résznek , mellyben a vérmozgás megszűnt, föltar(óztathatlaniil csak akkor köszönt be , ha annak vagy az életmunkássága a (úlingerlés által kimerhetett, s eltöröltetett, vagy pedig ha valamelly életmű életmunkásságának lassanként! csökkenése s végképi kialvása oka a megszűnő edénymunkásságnak. Mindkét esetben el van (örülve azon erő, melly a megoszlási folyamatnak ellene működik , s a fene (gangraena) vagy üszök (sphacelus) választja el a holt részt az élőtől. De a közönséges esetekben a pangó tömeg az őt környező munkásság a szoniB/éd képletek fölmagasztalt ellenhatása által védetik meg a megoszlástól. Ha a hajszáledényekbeni keringést valamelly átlátszó részben a gorcso alatt szemléljük, a legfinomabb edényekben a vert színtelennek, a kissé tágasabbakban kévéssé sárgának látjuk, és ezen színezet annál inkább sárgás vörösbe, és vörösbe megy állal, minél nagyobb az edény világa. IIa pang a vérkeringés, akkor a vér barnás szint ölt magára, melly annál homályosabbá lesz , minél tovább tart a pangás. Innen lehet kimagyarázni azon különféle színezeteket, mellyeket a torlódásban szenvedő részek mutatnak, az orr réz-szinű vörösségét iszákosoknál, a bór különféle színezetű helyeit terheseknél stb. Azon okokat, mellyek erötűlságos vérbőséget idéznek elő, 3 csapatra lehet osztályozni, mcJlyek is : 1. Természettaniak, mellyek cröraü

vi, (mechanicus) vegytani, vagy erőbcli (dynamicus) módon hatván a részek életmüzöttségét sértik. 2. Fajszeru (speciflcus) ingerek, mellyek különös vonzalommal viselteinek, a lest bizonyos szövetei és életmüvei iránt,