Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

2. szám

— 30 — a kereszt- és ('arcsíkcsonttól, a kissé jobbra nyomult alfelpofá­tól , s a lefelé és mellűire szorított végbélnyilástól környezte­tett s úgy látszott, hogy balra a farizmokra terjed el, s eze­ken széles, körülbelül G hüvelyknyi átmérőjű alappal fészkel, kifelé pedig egy nem egészen szabályszerű , lapos tekeszcle­tet mutatott. A leginkább lefüggő részen egy test állott ki, melly alakjára s tekintetére nézve egy roppant monymakkhoz hason­lított, egy valamivel vékonyabb kocsányon a sipolyos nyílásból. Szerző a daganatot hájdagnak tekintette , s a műtéteit két kör­körös metszéssel kezdé, inellyek a visszeres edényreczével át­szőtt s a daganaton a sipolynyilást környező bőrnek egy har­madát magokba zárák ; s innen kezdve elválasztotta a szomszéd­részektől minden oldalról a daganatot, melly miként csakhamar kitűnt, nem fészkelt felületesen. A tapintás által nyilván cson­tokat lehetett abban megkülönböztetni. Minél tovább haladt szer­ző a farizmok , az ülesont és a végbél között, annál finomabb lett a daganatot bezáró hártya , inig végre egészen eltűnt. At­inetszé ekkor a farcsíkizmot (musc. coccygeus), fölment az ül­és keresztcsont mellső felületén, mellyek egészen benyomultak a daganatba, s azzal szorosan össze voltak nőve, s csak ak­kor érheté elvégét a keresztcsont mellső fölületén, miután a végbelet s a közép keresztüteret (Ar . sacralis media) legalább 5 hüvelyknyire fölfelé elválasztá a kés metsző lapjával a daga­nattól. A szálagos összenövés átmetszése alkalmával a közép kercsztütér is megsértetett, mellyel ennélfogva le kelletett köt­ni. A dag eltávolítása után roppant üreg maradt hátra, melly jobbra és fölfelé csak egy két tallérdarab nagyságú boltozatos hártya (hashártya?) által volt bezárva. A gyógyulás zavar nél­kül ment véghez, a tökéletes hegedés azonban csak fél év múl­va következett be. — A kiirtott daganat 5 és '| 2 fontot nyomott, peteképü volt, eredete helye felé kissé hegyezett, s még egy függelékkel birt, melly balra a farizmok közé terjedt el. Szinte egészen hájból állott, melly különböző szinü és állományú volt, s részint nagy sejtekbe bezárva létezett. E mellett különös töm­lők tejfölnemű zsirt foglaltak magokba '| 2—1" hosszaságu ha­jak egész gyüpeteivel együtt. Azon csontok közöl, mellyeket a daganat tartalmazott, az egyik szabadon volt abban, a másik ket­tő ellenben szálagos tömeg által volt összekötve részint egymás

Next

/
Thumbnails
Contents