Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)
2. szám
— 30 — a kereszt- és ('arcsíkcsonttól, a kissé jobbra nyomult alfelpofától , s a lefelé és mellűire szorított végbélnyilástól környeztetett s úgy látszott, hogy balra a farizmokra terjed el, s ezeken széles, körülbelül G hüvelyknyi átmérőjű alappal fészkel, kifelé pedig egy nem egészen szabályszerű , lapos tekeszcletet mutatott. A leginkább lefüggő részen egy test állott ki, melly alakjára s tekintetére nézve egy roppant monymakkhoz hasonlított, egy valamivel vékonyabb kocsányon a sipolyos nyílásból. Szerző a daganatot hájdagnak tekintette , s a műtéteit két körkörös metszéssel kezdé, inellyek a visszeres edényreczével átszőtt s a daganaton a sipolynyilást környező bőrnek egy harmadát magokba zárák ; s innen kezdve elválasztotta a szomszédrészektől minden oldalról a daganatot, melly miként csakhamar kitűnt, nem fészkelt felületesen. A tapintás által nyilván csontokat lehetett abban megkülönböztetni. Minél tovább haladt szerző a farizmok , az ülesont és a végbél között, annál finomabb lett a daganatot bezáró hártya , inig végre egészen eltűnt. Atinetszé ekkor a farcsíkizmot (musc. coccygeus), fölment az ülés keresztcsont mellső felületén, mellyek egészen benyomultak a daganatba, s azzal szorosan össze voltak nőve, s csak akkor érheté elvégét a keresztcsont mellső fölületén, miután a végbelet s a közép keresztüteret (Ar . sacralis media) legalább 5 hüvelyknyire fölfelé elválasztá a kés metsző lapjával a daganattól. A szálagos összenövés átmetszése alkalmával a közép kercsztütér is megsértetett, mellyel ennélfogva le kelletett kötni. A dag eltávolítása után roppant üreg maradt hátra, melly jobbra és fölfelé csak egy két tallérdarab nagyságú boltozatos hártya (hashártya?) által volt bezárva. A gyógyulás zavar nélkül ment véghez, a tökéletes hegedés azonban csak fél év múlva következett be. — A kiirtott daganat 5 és '| 2 fontot nyomott, peteképü volt, eredete helye felé kissé hegyezett, s még egy függelékkel birt, melly balra a farizmok közé terjedt el. Szinte egészen hájból állott, melly különböző szinü és állományú volt, s részint nagy sejtekbe bezárva létezett. E mellett különös tömlők tejfölnemű zsirt foglaltak magokba '| 2—1" hosszaságu hajak egész gyüpeteivel együtt. Azon csontok közöl, mellyeket a daganat tartalmazott, az egyik szabadon volt abban, a másik kettő ellenben szálagos tömeg által volt összekötve részint egymás