Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

10. szám

— 155 — B.) A műtétei fontossága. A műtétei fontosságát illetőleg tudjuk , hogy a sebészi mőtételek csekélyebb cs fontosbak legyenek. A csekélyebb mütételeknél, minthogy azok foganatai természetűknél fogva nemigen jelentékenyek, például foghúzás, tályognyitás, borékvizsérv, ürügyes műtéte stb. a kénégényezést egyátalában mellőzendőnek vélem. Az okok erre nézve a következők: 1. A műtétei kevés ideig tartván, ez okból a fájdalom , ha tetemesb is , de sokáig semmi esetre nem tartható. 2. A kisebb fokú mámoros állapot az érzés megszüntetésére elégtelen levén , ellenben az érzékenység és izgékonyság tökéletes elnyomattatására, a magosabb fokú kénégényczési mámoros állapot előidézése, csekélyebb nemű mütételeknél képtelenség lenne. 3. Egyszerű műtételekre a betegek magokat leginkább alárendelni hajlanak, szükségtelen tehát, hogy egy javallott csekélyebb sebészi műtét helyett egyszerre kettő t. i. a kénégényezés is alkalmaztassék, vagy az egyszerűbb műtétnek a jelentélyesebb elibe tétessék. A jelesebb sebészi műtételeknél, hol mind a helybeli, mind az egyetemes visszahatástól már előlegesen is tarthatni, ha az egyén magát műtétnek alárendelné , a kénégényezést mellőzendőnek vélem; ellenkező esetben, ha az egyéniség olly lelkülettel birna , hogy a műtét súlyos volta vagy félelem végett magát az öntudat elvesztése nélkül egyátalán el nem határozhatná, illy jellemű egyéneknél a föntebb mondott ok szerint a kénégény alkalmazását javallani vélem. A föntebb elősoroltak szerény egyéni nézeteim szerint azon fölállított átalános gyógyjavallati és ellenjavallati pontok , mellyek ösvényén a kénégényt mint nagy fontosságú előleges műtéteit a javallott sebészi műtételek végbevitelénél a beteg üdvérc biztosan , a sebészre nyugodt lélekkel alkalmazni lehetne. Abban, hogy illy szoros korlátok közé szoritám csekély fölfogásom szerint a kénégény alkalmazását , ne ütközzék meg a nyájas olvasó , mert nyíltan megvallom , hogy mütételeknél a kénégényezést ugy tekintem, mint szükséges rosszat, ugyanazért a bátor jellemű s magát műtétnek önkényt alárendelő egyénnel, valamint a csekélyebbszerü előjöhető műtételeknél elkerülhető szükséges rosznak, — malum necessarium evitabile — a félénk egyéneknél, kik éltöket inkább áldozatul hoznák, hogysem műtétnek magokat elhatározhatnák, elkefüthetlen szükséges