Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

10. szám

- 151 nyiben gyeruiekágy alatt kifejlett einlölob után visszamaradt keméiiyedésböl növekedett illy magas fokra emez álképlet, tehát helybeli okból származotínak lenni fekintök ; annál inkább, hogy a méhrefldszer működései mindég szabályszerüleg történtek, s a hólimii'igyek is egésségesek voltak, ugyanezek után ítélve gyökeres ségedelmet is reméllheténk. Gyógymód. A sebészi műtét, mellyet a Csecs lemetszéscvel junius 27-kén hajtottam végre. *) A műtéteit erős visszahatás követé, millyen vala főleg a tetemes vérzés és ájulás. Műtét után 5 üteret kelle lekötni. A sebfölület fölülről aláfelé egy arasznyi, a szegycsont oldalszélétől a hón felé egy arasz és három hüvelyk vala, súlya 5 és ')., fon I. A műtét olly kedvező sikerrel ment véghez, hogy az elfajult csecs műtét alatt tökéletesen eJtávolitatott, **) s utómetszésekre nem volt szükség. A seb beköttetvéu, negyednapra a geny folyamat beállott, mire a kötözék fölnyittalott, s innentől naponta kétszer nyittatott meg, a seb tökéletes behegedéseig pedig csak hideg viz alkalmaztatott. A műtött nő sebe napról napra jobban hegedősnek indult, s julius 29-kén 1846. egóssógesen hagyá el a kóriniézetet, s ópeli midőn e sorokat irom kedvező egésséges állapotának örvend, s azt mindekkorig semmi kórjelenet vagy visszaesés meg nem zavara. Gyakorlati nézetek a kénéyény alkalmazásáról, s kénéyény kísérletével lett sebészi műtétetek. A kénégény alkalmazatát mind egésséges egyéneken, mind sebészi műtételeknél az aradmegyei kórintézetben kisérlct alá vevőnk , s a nyert eredmények nyomán Ítélve nyilt őszinteséggel meg kell vallanunk, hogy a kénégény sebészi inütételeknél méltányos helyen alkalmazva, mind a mütendö betegre, mind a műtőre nézve megbecsülhetlen találmány. A kénégény alkalmazásáról! nézeteim következendőkben pontosulnak össze. A betegre nézve üdvös fölfedezés, mert a műtéthez csatlakozni szokott heveny fájdalmak általa biztosban elfojtatván , kövctkezcs*) Ez azon kóreset, mellyet Munkácsy Miklós ur, kórház-igazgató főorvosa az „Orv. Tár" 10-ik sz. 1847. * alatt megjegyezvén általaim közzé tételél e lapokban nyilvánitá* **) A lemetszett emlő az aradi orvosegyletnek adatott át.