Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

10. szám

— 148 — kélynyiiás látszott , tapintás alall kézlödagban ropogó zörej lévén hallható, kutas/, vizsgálatával nyilason át a kézlőcsontok » - , jl. / l • közt elagazo keblcsedeseket , a csontok es izüléseknek fölernyedését s clevcdését lehele észrevenni. A fekély szélei és ennek környéke halvány , szederjes. Az ujak hajtása és feszitése meggátolva volt. Ezek mellett az egyén görvélyes külemű. A nyakon görvélyes fekély volt jelen. Különben minden élettani működés rendes állapotban volt. KórÖsme. Görvélyes alkotmányt! egyénben lerakodásképen kifejlett jobb kézló csontszuvas fekélye. Gyógymód. Hátor a szenvedő egyén, olly elhatárzott szándékkal lépvén a kórintézetbe, hogv a jobb kéztő , miután minden megkisérlett észszerű gyógymódnak ellene szegülne, annak elvételét önkényt kivánná, mind azonáltal inegkisérténk a görvélykór ellen 14 napig az iblanvgy ógymódot , mit annál inkább tevénk , minthogy az egyén alkotmányában nem épen eről'ogyott volt ; a fekély helybeli gy ógy bánása székfú és diófalevél kézfürdóül lett használata mellett ápoltaték, de gyógylerviink alatt az életerő fokonként hanyatlani látszék, s heves lázmozgalmak állottanak elő, melly vészt jósló kórtünetek minden szer további alkalmazásától elállani javallának , s egyedül életmentő szert kizárólag csak a műtétben reménylénk, mellynek leendő végrehajtására sept. 15-kére betegünket elkészítőnk. Műtét. Ezt az alkar alsó harmadában közös csonkítással vivőm végbe. Műtét alatt semmi nevezetes kórtünemény nem állott elő. A műtött alkar orsóüteréból bekötés után éjjel utóvérzés támadt, mit ernyőm asz segedelmével igyekezrék elállítani, minek nyomását a beteg egy óranegyednél tovább ki nem állhatván, azt le kelle vennem, s kény (elenitetém a felsőbb kötözést levenni, s a vérzést ragtapasszal illetőleg ez által eszközlött nyomással állítottam el; mi ekkép történt : Egy csikóit ragtapaszt háromszorosan a műtött alkar végén szorosan tekertem körül, az alkar oldalán— közvetve a sebet fedő tépeten — keresztbe ismét több ragtapaszcsíkokat nyomólag keresztbe alkalmazók , mellyek végeit az alkar körül ugyan evvel szórnám össze, niellv bánásmódra az utóvérzés elállítása sikerült. Más nap délután a műtött alkar végéről az okozott szorítás végett a ragtapaszt elmozdítani, s meg valók gyözódvo, hogy az utóvérzéstől többé félni nem lehete. A műtött alkar negyednapra ,