Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

9. szám

— 135 — net, állományát s vegytani szerkezetét tekintve , minthogy mind a körülmények, mellyek között képződik, mind a résznek különnemű szerkezete, mellyben elöálliíatik befolyást gyakorolnak szerkezetére. A tulajdonképi képzödékeny geny sárgás-fehér szinü, tejföl állományú, édeses izű és kellemetlen szagú, kissé égvényes ellenbatásu. Mint minden képzödékeny kiizzadmány folyadékbél s szilárd alakalkatrészekből áll; ezek pedig parányszemcsék , bélczék és sejtek. Ez utolsók sejthártyából és sejtszemcséből vannak összetéve , a sejthártya eczetsavban, a bél— eze égvényekben olvad föl. Minthogy minden szövetek, miként minden új képződései is a szétdúlt életműrészeknek a sejtképződési folyamatot birják alapúi, a genysejt azon alkatrész, mellyböl anyagveszteségnél genyedő sebekben a szövet viszontképeztetik , mig a legnagyobb része a túlságosan képződött sejteknek kiválasztatik. Világosan láthatni ezt a genyedő sebek szemcsésedéseinek vizsgálatánál. Górcsőileg vizsgálva ezen szemcsésedések fölületökön sejteket mutatnak, mellyek egészen hasonlók a genysejtekhez. A seb mélyebben fekvő részeiben a sejtek alakai már megváltoztak s a szövetelemekbe való lassankénti átmeneteiben léteznek , p. o. sejtszöveti rost alakában. Azon folyadék, mellyben ezen sejtek léteznek , úgy látszik áztató (macerirend) föloldozó erővel bir, mellynek segélyénél fogva a geny a mélységből a fölületre nyit magának utat. A genykiizzadmány igen gyakran szövetkezik rostonyakiizzadmányokkal, kivált pedig a crouposusokkal, és ez által képezi alapját a genyfolyadéknak a szilárd blastemából, melly legtisztább alakában az úgynevezett genydugaszbau (Eiterpfropf) fekszik szemeink előtt. A mint t. i. a megmerevült crouposus rostonya szétfolyik, föl veszi magába a vele szövetkezett tulajdonképi genyes kiizzadmányt, s olly folyadékká változik át, melly a geny elemein kivűl a szétfolyt crouposus rostonya elemeit is magába foglalja. A különnemű kiizzadmányok ezen szövetközése, melly a szilárd állapotból lassanként a folyékonyba megy által, szolgál alapul a megolvadásnak, a loboskeményedés meglágyulásának. Az ev a genytöl rágó és azon szöveteket, mellyekre hat, szétdúló sajátsága által különbözik. Ez majd igen hig, majd sűrűbb folyadék, különféle szinü, fehéres, sárgás, vörös, barna vagy feketés , savas vagy égvényes ellenhatásu s elemi szemcséket , bélczéket és sejteket tartalmaz, de a mellyek kifejlődő-