Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

8. szám

— 119 — nak keresztül pontolt gyuladási vörösscget tüntetnek elö. Minthogy azon szövetek, mellyek szabályszerű állapotban csak plasmát vezető csatornákkal bírnak, lobos állapotban azon csatornák kitágulása által vértekecseket is fölvesznek s ennélfogva vörösdedek vagy épen vörösek is: nem vagyunk" jogosítva ezen színezetből azt tenni föl, hogy azon átlátszó részekben a gvuladás alatt új edények képződtek, hanem csak az azelőtt pusztán Liquor sangvinis-t vezető edények kitágulását. 2. Daganat. Ez közvetlen eredménye az edények túlságos elteltségének és a savós , a lob 2-ik kórszakában pedig még febérnyés s rosíonyás folyadékok kiizzadásának , miként a kiömlött vérnek is. A dag fokozata függ a szövetszerkezet laza vagy feszes minémüségétől és a vér mennyiségétől; minélfogva azon életmüvek , mellyeknek elemi részeik laza sejtszövet álfal elkülönözvék vagy számos edényektől átjárvák , tetemes terimenövckcdésre képesek; mig azon részek, mellyeknek alkatrészeik rövid sejtszövet által tömötten egymáshoz tapasztvák , vagy igen vérszegények csak csekély kitágulást mutatnak a lobos állapotban. Mig a savós folyadékok kiizzadása meg nem történt, a daganat feszes, érméczes; a kiizzadás- és savós bcszürődéssel pedig lágy- és pépessé lesz, a feszültség és érméczesség megszűnik. 3. Forróság. Ennek alapja úgy látszik a melegségnek a pangásra hajlandó vérbőli kiszabadulásában , az izgatott idegek vérre és edényekre való hatásában , vagy a lobos vérbeni sajátságos képzőfolyamatbau gyökerezik. Tárgyilag fölismerhető az. A lobos részek hévmérsékletének növekedése gyakran 7" Fahrenheit-féle fokot tesz. A forróság fokozata egyébiránt a gyuladás foka és kiterjedésétől, miként a rész életességétöl (Vitalitas) is függ, 4. Fájdalom. Ez rendesen a kártékony hatvány kóros befolyásának első kórjele gyanánt lép föl. Később a kitágult edények idegekre gyakorlott nyomása, a növekedett hév- és berzkifejlődés, az élénkül működő edények hullámzásai agyuladás szomszédságában , és az érzrostoknak a táguló részektől eredő feszülése által nevezetesen kell növekedni. A gyuladás élénkségét rendesen a fájda]om^élénkségétól mérik ; ez azonban nem minden esetre érvényes. Az igen vérdús és kevés érzidegekkel ellátott részek magas fokú gyuladás mellett sem nagyon fáj-