Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

7. szám

— 103 — téli takarmánnyal neveltettek, főkép ha a teli rosz tartás cs a nyári jó legelő közt nagy különbség volt; a gerinczagykőrság ellenben a rosz nyári legelő és sokkal jobb téli fakarmánnyali tartás után eredt. Elkerülték a nyavalyát azon tenyésztők, kik: 1-ör. Olly gazdaságokból , a hol ezen nyavalya tapasztaltatott, a tenyésztésre birkákat nem szereztek maguknak. 2or. A párosodást igen fiatal állatokkal nem eszközlöttek. 3-or. Idegen nemű (heterogen) hágatást, ugy annál a megerőltetést elkerülték. 4-er. Az igen gyönge finom s túltenyészett birka lajt; cs 5-ör. Az igen külterjes (extensiv) tápláló nyári legelőt, cs belterjes (intensiv) tápláló takarmányt mellőzték ; és igy 6-or. A lehetőségig egyformán táplálfatták nyájaikat; végtére 7-er. Hetenként egyszer következendő óvszert használtak: 100 darab bárányra számítva S'lat salétromot, l'/

2 font csudasot — jól keverve ebből reggel s estve felét nyaladék gyanánt. A körömfájás nemcsak a kérődzőkön, hanem a scrtvéscken is uralgott, és a kajmádi pusztán a birkákon igen rosz nemű volt. — A körmök kiinetélésc, tisztítása és halvannyali bánásmód a nyavalyán segített. Azonban az aklok tisztán tartása , ugy a legelő változtatása megkívántatott. A fenés nyelvpokolvar (Glossantrax) a szarvas marhákon cs a fenés ínypokolvar (Stomantráx) asertvéseken ott, hol rosz legelő cs itató volt, többször észleltetett.— Sényalogatás, salétrom cs kén adagok olt, hol jobb legelő által amúgy sem lehetett segíteni, ha nem mindenkor óvott a nyavalyától, mégis ennek gyöngébb lefolyását és jobb nemét eszközölték. A szájfájás (Apbtae) ellen a vizzel feleresztett sósav és a kozmás fasav használtak. A galandfénjek (Halysis ovina) a birkáknál ritkultak, ha nyaladékul az erdei páfrán-gyökér por (Filix mas) fényes kemény korommal vegyítve, hozzávéve Chabert-féle féreg elleni olajt, mustárlisztet stb. a hold fogytában használtak.