Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

7. szám

— 103 — téli takarmánnyal neveltettek, főkép ha a teli rosz tartás cs a nyári jó legelő közt nagy különbség volt; a gerinczagykőr­ság ellenben a rosz nyári legelő és sokkal jobb téli fakarmán­nyali tartás után eredt. Elkerülték a nyavalyát azon tenyésztők, kik: 1-ör. Olly gazdaságokból , a hol ezen nyavalya tapasztal­tatott, a tenyésztésre birkákat nem szereztek maguknak. 2­or. A párosodást igen fiatal állatokkal nem eszközlöttek. 3-or. Idegen nemű (heterogen) hágatást, ugy annál a megerőltetést elkerülték. 4-er. Az igen gyönge finom s túltenyészett birka lajt; cs 5-ör. Az igen külterjes (extensiv) tápláló nyári legelőt, cs belterjes (intensiv) tápláló takarmányt mellőzték ; és igy 6-or. A lehetőségig egyformán táplálfatták nyájaikat; vég­tére 7-er. Hetenként egyszer következendő óvszert használtak: 100 darab bárányra számítva S'lat salétromot, l'/ 2 font csuda­sot — jól keverve ebből reggel s estve felét nyaladék gyanánt. A körömfájás nemcsak a kérődzőkön, hanem a scrtvésc­ken is uralgott, és a kajmádi pusztán a birkákon igen rosz ne­mű volt. — A körmök kiinetélésc, tisztítása és halvannyali bá­násmód a nyavalyán segített. Azonban az aklok tisztán tartása , ugy a legelő változtatása megkívántatott. A fenés nyelvpokolvar (Glossantrax) a szarvas marhákon cs a fenés ínypokolvar (Stomantráx) asertvéseken ott, hol rosz legelő cs itató volt, többször észleltetett.— Sényalogatás, sa­létrom cs kén adagok olt, hol jobb legelő által amúgy sem lehe­tett segíteni, ha nem mindenkor óvott a nyavalyától, mégis en­nek gyöngébb lefolyását és jobb nemét eszközölték. A szájfájás (Apbtae) ellen a vizzel feleresztett sósav és a kozmás fasav használtak. A galandfénjek (Halysis ovina) a birkáknál ritkultak, ha nyaladékul az erdei páfrán-gyökér por (Filix mas) fényes ke­mény korommal vegyítve, hozzávéve Chabert-féle féreg elle­ni olajt, mustárlisztet stb. a hold fogytában használtak.

Next

/
Thumbnails
Contents