Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 12. kötet, 1-25. sz. (1847)

6. szám

— 95 — könnyelmű, pazérló, munkát nem kedvelő, s nem azon ösztönnel bíró , melly által magának a polgári életben más állást s függetlenséget igényelne. A német ellenben előrelátó, takarékos, lassú fölfogásu, igyekező magának önállást szerezni. De átalában népünk még nem oily szelid s érzékeny természetű, hogy nála a függetlenség szárnyai emelkednének , s pedig azért nem, mivel érdeke az anyaghoz kötve van , s igy emelkedésének önállása bénult. Morális tulajdonságai. Népünk mérsékletes, többnyire dolgos s előrelátó , a földmivelő erkölcsisége nagyobb, mint az iparüzöé, ezé pedig nagyobb mint a pásztoré. A nép morális tulajdonságait nevelésénél fogva véve kitűnik , hogy 206 tanodában 207 tanitó 21772 növendéket oktatott a műit évben ; igy tehát 9'/

2, lakosra 1 növendék esik. A bűntettre való inger s hajlam. Népünknél nevelését s egyéb morális tulajdonságait tekintve, a bűntettre való hajlam kifejlődését nem lehet — nómelly kivétellel — fölötte nagynak mondani. Nagyobb az a vagyonsértésre nézve, nem ollyan a személysértést tekintve; nagyobb parasztok közt, mint iparüzőknél, sokkal kevesebb a nőnemnél, mint a férfiaknál, éspedig u. m. 100: 3-hoz. A nép bűntettrei hajlamát tekintve, több éveket véve következendőkép tűnik az föl: 2030—2040 polgári per intéztetik el évenként, s igy 95—100 családra 1 polgári per számitható. — A vádolt raboskodók száma évenként 900—930, igy 210— 215 lakosra esik 1 rab; és pedig 145—150 férfira 1, 2190— 2200 nőre 1, 1655—1660 lakosra egy véres verekedő, 1480— 1490 lakosra 1 gyilkos , 420—430 lakosra egy tolvaj; átalában 320—330 lakosra egy vagyon sértő. (Vége következik.) Kivonatok idegen lapok- s munkákbul Gyógyszertan. A gyiiszönye nehézkór elten. Dr. Sharney, ki elébb a gyüszőnye nagy atlagainak hasznát nehézkór ellen emlékezetbe hozá, most egy esetet idéz föl,