Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

1. szám

nyeit igtatom be , elöreb ocsátván a 2- es 3-dik rovatba jövendő bántalmak kortörténetet: Értekező bonczoltánah kortörtenete. 27 éves néhány esztendő óta beköszöntő agy vértorlódáson kiviil betegségektől meg nem látogattatott gabonakereskedő, ki egy idő óta a borivásnak és rendkívüli dohányzásnak adta magát. Nov. 19-kén, éjfél után láztól cs hatalmas fejfájástól lepetik meg. Szennásés keserű sós hashajtóra nem javul, sőt növekedik baja. 20-kán reggel az őt meglátogató orvos netalán kifejlődhető agylobot sejtvén, nadályokat rendel a fülek tövébe, és édes higanyt nagy adagban , mint belszcrt. A baj mindazáltal nőitön nőtt, érvágás csak rövid enyheimet szerze , s nem sokára reá az előbbi kóros állapothoz következő jelek szövődnek: elmezavarodás, ijedezés minden közelgőtől, borzadozás a kinyíló ajtón betóduló levegőtől és bármilly folyadéktól (víziszonynak határoztatik a baj). Ha inni késztetik , a poharat borzalom közt összerázkódtatva sebesen veszi szájához , iszik , de a folyadékot vagy visszaköpi, vagy ha lenyeli, a bárzsingnak azonnal görcsös összehúzódásai vétetnek észre. Krombholcz bonczoltánah kortörténete. 23 éves , többnyire rósz emésztésben szenvedő s a páiinkátél nem nagyon irtózó szolgáló Prágában. Dec. 4-kén a piarezon borzongatástól lepetik meg ugy, hogy szokása ellen meleg levest vőn magához fölmelegülés végett, de erre gyomornyomás, torokégetés és nagy szomjuzás eredett; elméje aztán meg zavarodik , néha minlha valamelly idegen test fojtogatná torkát, az nap nem eszik, éjjel szárazan, fájdalmasan köhög, melle szorongatódzik, a gyomra émelyeg, s a beteg érvágásért eseng. Dec. 5-kén az orvos csorvás lázt sejtvén olvasztó szert ir, a beteg azt be nem veszi, nem eszik, de sokat iszik , éjjel jajgat folytonos fejfájás és torokfojtogatás miatt. Dec. 6-kán. Ráismer a beteg rokonira, fejében kinos égetést érez, fulladozásokkal küzködik, halálát jövendölgeti, és fényes tárgyakra (tűkörre , vizre) nyugodtan tekint. Erverése szapora

} elnyomott, tekintete mordon élénk, arcza halvány, beesett. Rohamonként dúlásfulás tapasztaltatik. Érvágás, később nadályok a föl megé s belől husitok a mai nap rendelményei. Az egyórai enyhülés után visszakerülvén az előbbi dúlás; ennek rövid megszűntével lerántja a beteg érvágépólyáját s újra megereszti vérét. Dec. 7-kén éjfél után a kórházba vitetik , hol az előzményeket nem tudván agylobnak tartatik a baj. S midőn vizborogatásról rendelkeznének, a viz szónak csak hallatára is már ránggörcsöktől támadtatik meg, fehér tajtékot köpdös szanaszét, és