Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)
8. szám
nagyságú régi, sikér sem vörös , sem nedves, öblös pártáju forradás (állítólag 9 év előtt kutyamarás követközménye), az agy kemény kére vérdús, bögyöleges , a lágy kérek nem homályosak, de vérdúsan belövellvék , savós ízzadmánnyal boritvák; az agy állománya szokottnál puhább, a gyomrocsokban l'/ 2 obon tiszta savó; a kaponya fenekén 2 obon véres savó s némi barnás-piros vér, a nyelv gyökere duzzadt, rajta borsó-nagyságu kemény, szúrós szömörcsök, a szájűregben savós vér, a hártyák halványak , a nyelv alatt nem láttattak a Marchetti-féle hólyagosak , a légutak belövellvék, a gögfödún 4—5 lencsenagyságú enielkedmények (lobra mutatók); a tüdők vérdúsak, a bolyg- és rekeszideg szövegében semmi rendetlenség, a nevrilema vöröses, a szivburokban 2 obon savó, a sziv kisebb a rendesnél, petyhüdt, a főtt húshoz hasonló, üregeiben s a visszerekben kátrányszerü barna vér; átalán a vér az egész testben barnás , sűrű , de nem megaludt, a máj hájas , petyhüdt , a vesék petyhüdtek stb. stb. Előadó erre a kérdést állitá föl, váljon lehet-e e kórbonezolatból követkőztetni , hogy csakugyan ebdü/i volt légyen a kóreset? (váljon eredetileges vagy közlött volt-e azebd'nh, azt épenséggel meg nem lehetvén határozni). E végre az újabb korban névszerint Krombholz és Wagner által véghezvitt hasonló hullák bonczolata alatt lelt jeleneteket saját bonczolatával szigorú kritikával egybehasonlitá, s nagyobb részt egymással megegyezőknek kimutatá, miszerint ő (a netalán fölhozható: iszákosok reszketeg félrebeszéllését, az agykérlobot és a hagymázt előadott okoknál fogva kizárván) oda nyilatkozott, hogy a tárgyalt esetet „a sűrű sennyes-barnás vérből, a nyelvgyökéreni szemörcsökböl, a gőgfödűnek izzadmányos küleméböl, az agykérek vérdússágából, a szívnek főtt husszerüségéböl; továbbá az életben észlelt kórtüneményekből" csakugyan viziszong vagy úgynevezett ebdüh rohamnak méltán elfogadhatjuk. Dr. Piskovich megjegyzé, miszerint hasonló esetek már több év óta nem fordultak elő népes fő városunkban, mi a rendőrség szigorú kezelésére mutat, előbbi idökbül, u. m 1838 és 1839-ből hozott föl két esetet, mellyekben a halál hasonló kórtüneményekre következett be. A kór kitörését
