Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, 3. folyamat 11. kötet, 1-25. sz. (1847)

6. szám

— 95 — morlob kórjelei; fájdalom és érzékenység a gyomortáji nyomásra, étvágyhiány, émelygés, hányásra való eróködós. A szivre és tüdőkre bóditó gyanánt hat a dohány mértékletlen használata. A hang darabossá s vastagabbá lesz, néha rövid ideig tartó köhögés köszönt be. Szerző egy esetben a gőg porczaimak kifekélyedését tapasztalá. Egy későbbi követközménye ezen szokásnak a vérpökés, egy kis viszketegség előzi ezt meg a torokban és légcsőben, s a beteg homályos darabos vért köp ki. (Ezen vérköpés azonban más kóros állapot által is okoztathatik.) A dohányzás hatása a szivre nyomasztó, sajátságos, kellemetlen szorongattató érzés köszönt be a bal emlőbimbó táján; a sziv munkássága gyengébb s a rhythmusa kissé rendetlen. Gyakran kellemetlen érzés köszönt be a mellizmokba , vagy mellettök, még pedig gyakrabban a jobb mint a bal oldalon. — Az agyra csilapitó , tompiló hatást gyakorol a dohányzás. Úgy látszik, hogy az agymunkásság gyorsaságát csökkenti s az eszmék szabad röptét gátolja. Ezen hatás azonban annyiban különbözik a mákony és beléndekétől, hogy a dohány nem hajiamit álomra, sőt ellenkezőleg ébren tart, vagy olly álmokat idéz elő, mellyek az emlékezetbe nem nyomulnak be. Ha ezen hatás elmúlt, úgy látszik , hogy az idegrendszerben nagyobb fogékonyság maradt vissza a benyomások iránt. — A dohányzás másodrendű hatása gyanánt jelenik meg gyakran a szorulás , az aranyér , az úgynevezett borhimlő, a fogak feketesége s a foghüs fekélyedése. Megrögzött dohányzóknál halvány arczra, határzaflanságra s erély hiányára is nem ritkán találunk. Hogy váljon a nemi munkásság csökkenése is bekövetkezik-e, miként némellyek állítják, azt szerző nem meri meghatározni. Ezen észrevételekhez soroljuk a Wright tapasztalatait a dohány élettani hatásáról. A dohány vizes forrázata, a gyomor vagy végbélbejuttatva, vagy az üt- és visszerekbe befecskendeztetve, állatoknál közvetlen csilapitó hatást idéz elő az idegrendszerben. Leginkább nyilatkozik pedig ez a szívben, mellynek verései gyöngébbek lesznek, majd sebesebbek, innjd lassúbbak s gyakran rendetlenek is. Azonban ez nem mindég történik meg; mert szerző látott látakitágulást, tagok petyhüdségét és gyöngeségét, önkénytelen vizcllést és székelést, mellyek mind meg annyi jelei a nagy fokú gyöngeségnek, a sziv jelentélyes bántalma nélkül. A dohány befolyása tehát közvetlen